Felnőttkori fertőző betegségek

Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.

Agyvelőgyulladás tünetei és kezelése

Mi az agyvelőgyulladás?

Az agyvelőgyulladás (encephalitis) az agyszövet gyulladását jelenti. Általában vírusfertőzés okozza, de hátterében állhat bakteriális, illetve egyéb kórokozók okozta fertőzés is. Lehet primer, amikor a fertőző ágens közvetlenül az agyvelőt támadja meg, de szekunder is, amikor valamilyen fertőző betegség szövődményeként lép fel.

Tünetek

Az agyvelőgyulladás előfordulása

Az agyvelőgyulladás gyakorisága függ a kiváltó októl, illetve attól, hogy valakinek milyen alapbetegsége van. A HIV fertőzötteknek például 15 százaléka válik érintetté, míg a kanyaróban szenvedők közül minden ezredikre esik egy megbetegedés. A kullancs okozta encephalitisek gyakorisága szezonális ingadozást mutat, akkor gyakoribb, amikor ezek a vérszívók aktívabbak. A kullancsoknak két ilyen időszaka van: az egyik tavasszal mérhető (a csúcs májusra és júniusra esik), míg a másik aktivitási csúcs ősszel jelentkezik, szeptemberre esik. A moszkitók által terjesztett arbovírusok okozta agyvelőgyulladások gyakorisága földrajzi elhelyezkedéstől függően változik, leginkább az Egyesült Államokban gyakori.
A vírusos encephalitisek védőoltással megelőzhetőek, így akiket beoltottak, eleve nem betegszenek meg. Általánosságban elmondható, hogy agyvelőgyulladásra fogékonyabbak a gyerekek, az idősek, és akiknek az immunrendszere valamilyen oknál fogva meggyengült.

Az agyvelőgyulladás okai

Az agyvelőgyulladást leggyakrabban vírusfertőzések okozzák, de kiválthatják baktériumok és egyéb kórokozók, például gombák vagy paraziták is. A vírusok közül a herpesz vírusa, illetve a gyerekkori fertőzőbetegségek (varicella, mumpsz, kanyaró) vírusa okoz leggyakrabban agyvelőgyulladást, de kullancs és moszkitók is terjeszthetik a kórokozót, amely encephalitist okoz. A veszettség vírusa szintén okozhat agyvelőgyulladást.

Az agyvelőgyulladás tünetei

Ha az agyvelőgyulladás enyhe lefolyású, akkor csak fejfájással és lázzal jár, és nem is feltétlenül diagnosztizálják. Ilyenkor a panaszok enyhe vírusfertőzéséhez hasonlítanak, jelentkezhet hányás és rossz közérzet, izomfájdalom is. Ha a betegség súlyosbodik, tudatzavar is jelentkezhet, illetve kialakulhatnak olyan fokális tünetek, mint amilyenek a bénulások, az epilepsziás rosszullétek, a beszéd- és látászavar, az ügyetlen mozgás és az agyidegbénulás. Ha a helyzet még súlyosabb, légzési és keringési zavar is kialakulhat.
Az agyvelőgyulladás gyakori tünete a láz és a fejfájás
Az agyvelőgyulladás gyakori tünete a láz és a fejfájás

Az agyvelőgyulladás diagnózisa

A gyulladásos paramétereket a vérkép is mutatja, a diagnózis felállításához pedig gerincvízből vesznek mintát, hogy megvizsgálják. Emellett szükség lehet EEG-vizsgálatra, bizonyos fertőzéseknél pedig koponya CT- és MRI- vizsgálatra is.

Az agyvelőgyulladás kórlefolyása

A vírus okozta agyvelőgyulladások gyorsabb lefolyásúak, egy-két hét alatt lezajlanak, míg az egyéb eredetűek általában hosszabb ideig elhúzódnak.

Az agyvelőgyulladás kezelése

A kezelés mindig a kiváltó októl függ. Ha sikerül meghatározni betegséget okozó vírust, akkor antivirális szereket használnak, mellette pedig úgynevezett támogató kezelést adnak, vagyis a betegség tüneteit is kezelik. Egyebek mellett csillapítják a lázat, pótolják a folyadékot, ha pedig szükséges, akkor intenzív ellátás keretében támogatják a keringést és a légzést is. Ugyancsak szükség lehet az epilepsziás rohamok csillapítására. Ha az agyvelőgyulladást olyan vírus okozza, amelyre nem lehet oki gyógymódot adni, akkor a kezelésnél csak támogató terápia biztosítható. Ha az agyvelőgyulladást nem vírus, hanem egyéb kórokozó okozza, akkor szintén aszerint történik a kezelés, hogy van-e ellene oki gyógymód. Ha van, akkor alkalmazzák, ha nincs, akkor csak támogató kezelésben részesítik a beteget.

Az agyvelőgyulladás rehabilitációja

Hogy szükség van-e rehabilitációra, például gyógytornára, mindig a betegség súlyossági fokától függ. Annál például, akinél lélegeztetőgépre is szükség van, mindig hosszabb és komolyabb rehabilitációs idő valószínűsíthető.

Az agyvelőgyulladás gyógyulási esélyei

A gyógyulási esélyek a fertőzés súlyosságától függnek, és nagyon különbözőek lehetnek: a betegség lehet nagyon enyhe, szinte észrevétlen lefolyású, de akár végzetes is. A kullancs okozta agyvelőgyulladásnál 1-1,5 százalékos halálozási arányról beszélhetünk.

Az agyvelőgyulladás megelőzése

Fontos, hogy aki kullancsottalál magában, mihamarabb eltávolítsa - még azt megelőzően, hogy vérszívásba kezdene. A kullancscsípés okozta encephalitis ellen létezik védőoltás, amelynek beadatásával elejét lehet venni a fertőzésnek is. Mivel a veszettség is okoz encephalitist, számít a kutyák oltottsága, a rókák vakcinázottsága is. Ez esetben a fertőzés megelőzése kulcsfontosságú: más módon a veszettség ellen nem lehet védekezni.

Az agyvelőgyulladás szövődményei

A legsúlyosabb szövődmény a halál, de súlyos következmény lehet az agyidegbénulás is. A betegség után visszamaradhat izomatrófia is, amely az izom mennyiségének csökkenését jelenti. Lehet következmény tartós, akár hónapokig elhúzódó fejfájás is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus főorvosnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.