Térdszalagpótlás

 Szabó Emese

 

 dr. Bejek Zoltán PhD ortopéd szakorvos, egyetemi adjunktus

 

Mi ez a beavatkozás?

A térdnek négy fő szalagja van: vannak a külső és a belső oldalszalagok, és vannak a keresztszalagok, név szerint az első és a hátsó keresztszalag. Valamennyi sérülhet, de az oldalszalag-sérülést gyakran nem kell operálni, ugyanis hosszan tapad, lefutása pedig nagyon széles, így teljes szakadása nagyon ritka. Persze, ha mégis megtörténik, akkor pótolni kell. A keresztszalagok már jóval gyakrabban sérülnek, többször is kell ezeket pótolni. Megvarrni azért nem lehet, mert felrostozódva szakadnak, így ha öltéseket raknának beléjük, akkor csak kiszakadnának.

Mikor van szükség rá?

A szalagpótlás lehet akut és halasztott műtét. Akutan akkor történhet, ha valaki például síbaleset során szakítja el a szalagját, és olyan kórházba viszik, ahol egyből el tudják látni. Más esetben halasztottan történik a műtét, a szakadás után néhány nappal, héttel ugyanis nem tanácsos elvégezni, mert a bevérzett, duzzadt térd műtétjekor nagyobb a szövődményveszély. Megesik, hogy valaki csak egy év múlva pótoltatja a szalagot. A műtétet akkor kell mindenképpen elvégezni, ha a hiány panaszt okoz, a térdet instabillá teszi, vagy ha a beteg olyan aktív életmódot folytat, amely a komolyabb terhelés miatt nélkülözhetetlenné teszi a keresztszalagot.

Ha a szalaghiány nem okoz gondot, akkor nem is muszáj pótolni. Ilyenkor elég lehet a comb- és a térdtáji izomzat gyógytornával végzett, célzott erősítése. De ha a szalaghiány a legkisebb panaszt is okozza, már szükség van a pótlására. Ezzel lehet megelőzni, hogy a térd a kelleténél korábban elkopjon, miatta pedig komolyabb térdműtétre, legrosszabb esetben térdprotézisre legyen szükség.

Milyen betegségeknél végzik?

A térdszalag jellemzően sérülések miatt, esések, sportolás, focizás vagy síelés közben elszenvedett baleset során szakad. Spontán szakadása nagyon ritka: csak olyan autoimmun gyulladásos betegségeknél fordulhat elő, mint a reumatoid arthritis, amely képes tönkretenni, "megenni" a szalagokat is. Ilyen esetben viszont nem a szalag károsodása a fő gond, hanem az ízületé. Emiatt ez nem szokott szalagpótlást igényelni.

Hogyan kivitelezik a beavatkozást?

A szalagpótlást régebben (sportolóknál gyakran ma is) műszalaggal végezték, aminek előnye, hogy nagyon erős és hamarabb terhelhető, viszont hátránya, hogy néhány év alatt megnyúlik, így elégtelenné válik. Másrészt testidegen anyag, nem élő szövet. Emiatt lett gyakoribb, hogy a szalagot természetes, saját szövettel pótolják. Ezek olyan inak, amelyekre a szervezetnek teljes egészében nincs szüksége, részbeni hiányuk nem okoz gondot. Tipikusan ilyen a térdkalács ina, amelyből ki lehet venni egy vékony, 8 milliméteres darabot. Ennek felső része a térdkalács csontos darabkája, alsó része pedig a lábszáré. A kis szövetrészletet úgy veszik ki az ínállomány közepéből, hogy az nem okoz gondot, utána viszont be tudják ültetni új keresztszalagnak. Ez az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer.

A másik módszert szintén gyakran alkalmazzák: ennél a comb belső oldaláról vesznek ki egy inat, amelyre az ottani inas rétegben nincs nagy szükség. Ezt a hosszú int kétszer-háromszor összehajtogatják, és ily módon nyernek belőle nagyon erős szalagot. A keresztszalag helyére ez is beültethető. Extrém esetben használhatják a combfeszítő izom inas részét, de az Achilles-ín kis darabkáját is. Erre persze csak akkor van szükség, ha valakinek már annyi sérülése volt, hogy egyéb inat már nem tudnának kivenni.

A szalagpótló műtétet végezhetik altatásban is, de leggyakrabban gerincérzéstelenítéssel végzik, amelyet sokszor úgynevezett perifériás érzéstelenítéssel is kiegészítenek. Utóbbinál a combideget érzéstelenítik el, előnye pedig, hogy 6-10 órán keresztül garantál fájdalommentességet.

A térdszalag pótlását artroszkóposan, ízületi tükrözéses módszerrel végzik. A rögzítéshez egy csatornát fúrnak a lábszárcsontba, egy másikat pedig a combcsontba. A szalag eredetileg is ezeken a helyeken van fixálva. A rögzítést általában titánkapcsokkal vagy felszívódó csavarokkal végzik, amelyeket a későbbiekben nem kell eltávolítani. A beavatkozás jellemzően vértelenségben történik, amit úgy érnek el, hogy a combra felerősítenek egy vérnyomásmérőéhez hasonló mandzsettát, amelyet felfújnak. Ezzel kizárják a vérkeringést, így a műtéti területet jól látják az artroszkóp optikájával.

Mennyi időt vesz igénybe?

A keresztszalagot 40-60 perces műtéttel lehet pótolni.

Milyen szakorvos végzi?

Szalagpótlást ortopédsebész, traumatológus végezhet.

Hogyan kell készülni rá?

A szalagpótlás előtt komolyabb góckutatásra nincs szükség, de a műtétre nagyon fontos izomerősítéssel készülni. Ennek oka, hogy utána sokáig nem szabad komolyabban mozogni, így a combizom nagyon el tud sorvadni. Emiatt szerencsés, ha a műtétre erős combizommal, térdtáji izomzattal érkezik a beteg. Ha a műtét akutan, közvetlenül a sérülés után történik, akkor a beteget értelemszerűen nem tudják felkészíteni rá.

Mire kell figyelni utána?

Mivel az új ínnak be kell épülnie, a műtét utáni időszakban a betegnek nagyon kell figyelnie a rehabilitációra. Ilyenkor még fontosabb ez, mint egy térdprotézis beültetésénél. A fokozott figyelmet az indokolja, hogy a beültetett szövet ez esetben saját, viszont élettelen, így újra kell ereződnie, át kell épülnie. Ez nagyon lassan történik, emiatt a betegeknek 4-6 hétig térdrögzítőt is viselniük kell. Szintén legalább 6 hétig napi rendszerességgel szükség van gyógytornász segítségével végzett gyógytornára is. Hat hét után már lehet jobban mozogni, de intenzíven sportolni még tilos: ideális esetben három hónapig csak gyógytorna javasolt. Komolyabban edzeni csak 5-6 hónappal a műtét után kezdhetnek el a betegek. Ha ezt hamarabb megteszik, akkor a szalag elszakadhat, a műtét pedig hiábavalóvá válik.

Jár vele fájdalom?

A műtét az altatás vagy az érzéstelenítés miatt nem jár fájdalommal, ha pedig perifériás érzéstelenítés is történik, akkor 6-10 óráig megmarad a hatás. A műtét után fájdalomcsillapítóra általában csak két-három napig van szükség.

Kinél nem végezhető?

Akkor nem végezhető szalagpótló műtét, ha a térd állapota amúgy nem jó. Például akinek erős porckopása van, annál az új szalag csak túlzottan megfeszítené a rossz állapotú ízületet, amely emiatt jobban fájna, mint a szalagműtét előtt. Emiatt ha a térdkopás jelentős, inkább protézisben gondolkodnak. Nem érdemes pótolni a szalagot reumatoid arthritisznél sem, a betegség ugyanis az újat is elpusztíthatja. A nagy testsúly szintén lehet kontraindikáció, olyankor ugyanis nehéz a műtét utáni tehermentesítés, így nem biztos, hogy az ín jól beépül.

Milyen szövődményi lehetnek?

A szalagpótló műtétnek fertőzéses és trombózisos szövődménye egyaránt lehet, függetlenül attól, hogy az orvosok mindkettő ellen védekeznek. Lehet szövődmény a pótolt szalag szakadása is olyan esetekben, ha valaki nem viseli a térdrögzítőt vagy túl korán elkezd sportolni.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Dr. Bejek Zoltán Ph.D. ortopéd szakorvosnak.



Utolsó módosítás: 2019.01.17.

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +31 °C
Minimum:
+16, +22 °C

Hazánkban kedden délelőtt nyugat felől vékonyodik, szakadozik a felhőzet, de keleten még lesznek erősebben felhős körzetek.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag