Az elülső keresztszalag sérülése és műtéti lehetőségei

A térdízület testünk legnagyobb és legbonyolultabb ízülete. A nagy mozgásterjedelemmel járó terhelés mellett a stabilitásáról tokon kívüli és tokon belüli szalagok gondoskodnak.

Ezek összehangolt működése lehetővé teszi a térdízület gördülő-csúszó mozgását, és megakadályozza a kóros irányokba történő kimozdulást.
Az elülső keresztszalag gyakori sérülése a sporttevékenységet komolyan befolyásoló hatása miatt kerül figyelmünk középpontjába. Összehasonlítva az elülső keresztszalag százszor olyan gyakran sérül, mint a hátsó keresztszalag. A sérülés legtöbbször a térd oldalirányú kimozdulásával, a lábszár fokozott kicsavarodásával jön létre. Gyakori ok, hogy a túl keményre állított síkötés nem old le, hogy a labdarúgó lábára szabálytalanul csúsznak be, vagy a kézlabdázót a levegőben meglökik, és rosszul érkezik a talajra. Mivel az elülső keresztszalagot alkotó kötegek, rostok közül a térd helyzetének megfelelően hol az egyik rész feszesebb, hol a másik, a teljes szakadáshoz az egyébként 31 plusz/mínusz 3 mm-es hosszához képest csak az 56%-os vagy a feletti megnyúlás vezet.
A sérülés pillanatában erős pattanó hang jelentkezik, sokszor a közelben álló csapattársak számára is hallható. Az erős fájdalom, és a fokozatosan kialakuló, térdkalács felett észlelhető duzzanat hívja fel a figyelmet a sérülés súlyosságára. Ilyenkor is fontos az elsősegélynyújtó szerepe, hogy megfelelően alkalmazza-e a tehermentesítés, fáslizás, jegelés, felpolcolás klasszikus szabályát. Az elülső keresztszalag szakadásának diagnózisához az orvos által végzett fizikális vizsgálattól (tapintás, a szalag húzási irányában végzett tesztek) és az MR vizsgálattól várhatjuk a legtöbbet, amennyiben azonban a fizikális vizsgálat egyértelműen bizonyítja a szalagszakadást, hiába bízunk abban, hogy az MR leletben jobb hírek állnak. Fontos a röntgenfelvétel, hogy az esetleges csontsérüléseket kizárjuk, bár ezen a szalagok nem látszanak. A térdízület tokját extrém mértékben feszítő vérömleny (hemarthros) esetén az orvos punctiot végezhet, ami azt jelenti, hogy steril körülmények között injectios tűvel megszúrva az ízületet, lebocsátja a fájdalmas-feszülést okozó és a pH viszonyok miatt a porcfelszínt károsító vért.
Akinél régóta fennáll az elülső keresztszalag hiánya, az alkalmanként bicsaklani érezheti térdét, mintha az "nem támasztaná alá rendesen", " ki akarna menni". A hosszú ideig fennálló instabilitás nem csak a megbicsaklások kellemetlenségét hordozza magában, hanem további porcsérüléshez, meniscussérüléshez, más szalagok sérüléséhez, gyorsuló porckopáshoz vezethet.
Az elülső keresztszalag a sérülését követően nem regenerálódik, hanem lassan felszívódik, összevarrása (bár korábban komoly próbálkozások történtek ebben az irányban) nem hozza meg a várt eredményt, mivel a szalagcsonkokat összekapcsoló hegszövet sosem lesz képes elviselni azt a terhelést, amit az ép keresztszalag (2000 N körüli érték) igen.
Ennek a hegszövetnek a megnyúlásával ugyan folytonos, de laza, hullámos lefutású lesz a szalag, és eredeti stabilizáló funkcióját nem lesz képes ellátni. A visszarögzítés egyedül abban az esetben lehet sikeres, ha a szalag tapadási zónája csontosan szakad ki. Ilyenkor ezt a csontdarabot visszarögzítve bízhatunk a "csont-a-csonthoz" gyógyulás kiváló hatásfokában.
Hiányzó elülső keresztszalag mellett megfelelően megerősített combizomzattal a hétköznapi életben elkerülhető az instabilitás megélése, bár az úgynevezett mikroinstabilitás sajnos ilyenkor is hozzájárul a porckopáshoz. Aki a sérülést követően szeretné folytatni a térdet igénybe vevő sporttevékenységét, annak a szalagpótlást javasoljuk.
Az elülső keresztszalag pótlásának lehetőségei

Az elülső keresztszalag pótlására az orvostudomány története során számtalan különféle megoldás született, közöttük olyan egzotikus lehetőségekkel is próbálkoztak, mint a bika-, vagy kenguru-szalag, vagy az acélsodrony. A különféle szintetikus-műanyag szalagok fő problémája, hogy a szervezet idegenként ismeri fel, hogy a szakítószilárdsága fokozatosan csökken és az esetleges újraelszakadását követően anyagánál fogva rendkívül megnehezíti a további beavatkozásokat.

A fenti problémákat kiküszöbölendő a saját szalagos pótlás az elfogadott megoldás. Több lehetőség is van, a két legjelentősebb a hamstring-inas és a patella-inas pótlás.
A két eljárásban közös, hogy a beteget legtöbbször gerinc (spinalis) érzéstelenítésben, hanyattfekvő, hajlított térdhelyzetben operáljuk. A bevezető arthroscopia során kitisztítjuk a beültetendő szalag helyét, szükség esetén ellátjuk a melléksérüléseket, mint például a meniscussérülés. Az új szalag beültetése minimál invazív módon arthroscopiával történik, anélkül, hogy az ízület integritását jelentősen megsértenénk. A szalagkivételhez viszont elkerülhetetlen a takarékos bőrmetszés. Speciális célzók segítségével olyan furatokat készítünk a sípcsontba és a combcsontba, hogy a belső nyílásuk éppen ott helyezkedjen el, ahol az eredeti keresztszalag eredése és tapadása volt. Amennyiben a választott eljárás lehetővé teszi, és maradt még jó állapotú régi szalagcsonk, törekedhetünk annak megtartására, és a beültetett, új szalaghoz rögzítésére, mivel ilyenkor az abban elhelyezkedő idegek és receptorok hozzájárulnak az ízületi helyzetérzékelés mielőbbi helyreállásához és ezáltal a gyorsabb rehabilitációhoz.
A hamstring-inas pótlásnál a comhajlító izmok közül a féliginas- és a karcsúizom inát vesszük ki. Logikus kérdés ilyenkor, hogy vajon hiányzik-e ez onnan. A megoldást az jelenti, hogy az érintett izmok letapadnak a környezetükhöz, és annak közvetítésével hasonló erőhatásra lesznek képesek, mint azelőtt. Az inakat kettőbe, vagy négybe hajtva kiváló szakítószilárdságú és jó keresztmetszetű új szalagot (graftot) kapunk. Mivel itt nincs csontblokk a beültetendő szalag végén, fémanyaggal kell megoldani a rögzítést. Ez lehet például a felső végen endobutton, ami egy kis fémgomb, amely hosszában átfér a furaton, de kijutva a furat túlsó végén, majd keresztbefordítva, visszacsúszni már nem tud, és a szalag-csontos furatfalhoz rögzülésének idejére biztosítja a jó helyzetet. Ez olyan mélyen van az izomzat alatt, hogy a későbbiekben nem okoz problémát. Az alsó végen csontkapocs vagy csavar karmos alátéttel jelentheti a rögzítést. Ezek későbbi eltávolítása a bőrhöz közeli helyzetük miatt szükséges lehet.
A másik eljárás

A 3 cm széles patellaín középső 1 cm-ét alsó és felső végén 2 csontkockával kivéve szintén megfelelő szakítószilárdságú graftot kapunk, ezt BTB-csont-ín-csont graftnak is nevezzük. A csontblokkokat csonka kúp formájúra kiképezve elérhetjük, hogy a combcsonti, szűkebb furatba a fölső csontblokk szorul be, az 1 mm-el nagyobb átmérőjű sípcsonti furatba pedig az egy számmal nagyobb alsó csontblokk szorítható be. A feszességet rögtön ellenőrizve lazaság esetén lehetőség van a felső csontblokk; túlzott feszesség esetén pedig az alsó további beütésével finomhangolást végezni. Ez a technika lehetőséget teremt a fémanyag nélküli rögzítésre, és a csont a csonthoz gyógyulás is nagy előny. Hátránya viszont, hogy problémás lehet a csontblokkok kivételi helye például kemény talajon térdeléskor, a feszítőapparátus érintettsége miatt a térdkalács porcfelszíne gyorsabban kophat. Az ínsejtek a vérellátás lassú újra-kialakulása miatt többségében elpusztulnak, így a patellaín-graft mintegy üres váz marad, hogy az ínsejtek később ismét benépesítsék. Ezért is kell a műtétet követően mintegy 6 hónapot kivárni a sportba való visszatéréssel. Addig persze komolyan megtervezett, egymásra épülő, szakember által irányított, instabil felszíneket igénybe vevő, alkalmanként küszködéssel, izomlázzal is járó rehabilitációs programot kell végigcsinálni, amelynek a végén egy teljes mozgású ízület stabilitását egy megfelelően megerősített izomzat is segíti, így kímélve az új szalagot.
A jövő lehetősége az eredeti keresztszalag felépítését jobban modellező többköteges műtéti eljárás, a számítógépes navigációval segített tökéletes célzás a furatok kialakításához, a géntechnika a jobb graft-vérellátásért és beidegzésért, vagy a szövettenyésztéssel kialakított az eredeti keresztszalag tulajdonságait elérő graft.

Névjegy: dr. Toman József ortopéd-traumatológia szakorvosjelölt

Sportkórház orvosaként lehetőségem volt és van olyan csapatok mellett dolgozni, mint a női- és a férfi kézilabdaválogatott, a női- és a férfi labdarúgó válogatott, a kanadai labdarúgó válogatott, a Vasas és a Honvéd labdarúgó csapata. Néha az orvosnak kicsit tanítónak is kell lennie, amikor betegének elmagyarázza betegségének, tüneteinek, terápiájának lényegét, ezért is tanítok a Kortárstánc Főiskolán és a Fitness Akadémián anatómiát.
Ez a cikk a HáziPatika.com "Gyógyító toll" pályázatára készült.
Ha kíváncsi a többi cikkre is, kattintson ide!

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
-1, +4 °C
Minimum:
-8, -3 °C

Hazánkban hétfon délelőtt változóan, helyenként erősebben felhős lesz az ég, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag