Mi ez a beavatkozás?
A petevezeték-átjárhatósági vizsgálat a meddőségi kivizsgálás része: akkor van szükség rá, ha a meddőség okát keresik. Azt nézik meg vele, hogy a petefészekben megérett petesejt a tüszőrepedést, majd a petefészekből kiszabadulást követően képes-e bejutni a petevezetékbe, majd ott találkozni a hüvely és a méh irányából érkező spermiummal. Megtermékenyülés ugyanis csak akkor történhet, ha a petevezeték végig szabad.
Mikor van szükség rá?
Petevezeték-átjárhatósági vizsgálatot meddőségi kivizsgálás során végeznek.
Mit diagnosztizálnak vele?
A petevezeték-átjárhatósági vizsgálattal tudják megállapítani, hogy a meddőséget okozhatja-e a petevezeték elzáródása.
Mi zárható ki vele?
A vizsgálattal kizárható, hogy a meddőséget a petevezeték átjárhatatlansága okozza.
Mit kezelnek vele?
Ugyan az átjárhatósági vizsgálat nem kezelés, a vizsgálat oldhatja a kis, szálagos (szálagokból, vagyis rostokból álló) összenövéseket. Ha ritkán is, emiatt lehet példa rá, hogy valaki a vizsgálat után spontán teherbe esik. Egy definitív lezárt petevezetéket pusztán a vizsgálattal biztosan nem lehet kinyitni.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
Az átjárhatósági vizsgálatot műtéti úton és műtét nélkül is el lehet végezni. A műtéti módszert általában akkor választják, ha egyéb ok miatt amúgy is végeznek operációt (például endometriózis vagy más ok miatt). Ilyenkor a beavatkozással párhuzamosan a petevezeték átjárhatósági viszonyait is nézhetik.
Az esetek többségében a petevezeték átjárhatóságát műtét nélkül vizsgálják. Ennek technikája kétféle lehet, a fő különbséget a képalkotó eljárás adja: történhet röntgen és ultrahang segítségével is. A röntgenes módszert ma már korszerűtlennek tartják, egyrészt, mert sugárterheléssel jár, másrészt, mert igen fájdalmas. A képalkotó vizsgálatok kontrasztanyag segítségével készülnek, ugyanis a petevezetékek annyira vékony csövecskék, hogy enélkül nem látszanak sem röntgennel, sem ultrahanggal. A vizsgálathoz szükséges kontrasztanyagot egy katéteren keresztül juttatják be a méhüregbe. A katétert a hüvelyen, majd a méhszájon keresztül vezetik fel. Ezt követően ultrahang segítségével vagy röntgennel nézik, hogy a kontrasztanyag merre megy.
Mennyi időt vesz igénybe?
A petevezeték-átjárhatósági vizsgálat 3-5 perc alatt készen van.
Milyen szakorvos végzi?
A röntgennel végzett petevezeték-átjárhatósági vizsgálatot radiológus szakorvos végzi, az ultrahangos vizsgálatot meddőségi kivizsgálásban jártas nőgyógyász.
Hogyan kell készülni rá?
Mivel a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat méhűri beavatkozás, szükséges készülni rá, mert míg a méh és a hasüreg steril terület, addig a hüvely, amelyen keresztül a katétert felvezetik, nem. Emiatt fontos, hogy a hüvelyben ne legyen jelen semmilyen fertőzés, ha pedig van, akkor a vizsgálat előtt kezeljék, szüntessék meg. Fontos a vizsgálat időzítése is, ugyanis nem végezhető menstruáció alatt.
Mire kell figyelni utána?
A vizsgálat után szükség van antibiotikus hüvelykezelésre az esetleges fertőzések megelőzése végett. Ezzel lehet megelőzni, hogy valamilyen kórokozó az elővigyázatosság ellenére véletlenül feljusson a hüvelyből a méhűrbe - amivel el lehet elkerülni, hogy kismedencei gyulladás alakulhasson ki. A vizsgálat során használt kontrasztanyagok felszívódnak.
Jár sugárterheléssel?
Sugárterheléssel csak a röntgennel végzett petevezeték-átjárhatósági vizsgálat jár.
Jár vele fájdalom?
A röntgennel végzett petevezeték-átjárhatósági vizsgálat jellemzően fájdalmas, míg az ultrahanggal végzett vizsgálat általában nem jár fájdalommal. Ennek oka, hogy az ultrahangvizsgálat kontrasztanyaga kevésbé viszkózus, mint a röntgené, így könnyebb átjuttatni a petevezetéken, mint a röntgennel végzett vizsgálat kontrasztanyagát. (A röntgen kontrasztanyaga nagyon sűrű, ezért nehezebb átpasszírozni a két vékony petevezetéken - még akkor is, ha azok egyébként átjárhatóak.)
Milyen szövődményei lehetnek?
Szövődmény az alhasi fájdalom lehet. A vizsgálat után alkalmazott antibiotikus kezelés miatt nagyon ritkán előfordul kismedencei gyulladás. A méhűrbe feljutó katéter időnként kevés maszatoló vérzéssel járhat.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vajda Miklós szülész-nőgyógyásznak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
+0 °C
Túlnyomóan borult marad az ég, de délután már elkezd szakadozni helyenként a felhőzet. Számottevő csapadék nem várható, legfeljebb néhol fordulhat még elő gyenge havas eső, hószállingózás. Az északi szél a Nyugat-Dunántúlon és a Zemplén térségében megélénkül, olykor megerősödik. A hőmérséklet kora délután 1 és 5, késő este -4 és +3 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.
