Mi ez a beavatkozás?
Szoros értelemben akkor beszélünk radiokemoterápiáról, amikor a sugárkezelést kemoterápiával kombinálják, vagyis együttesen adják a kettőt, nem pedig egymást követően. A megoldás azért jó, mert a kemoterápia fokozni tudja a sugárterápia hatékonyságát azáltal, hogy érzékenyebbé teszi a daganatsejteket a sugárzásra. A módszert előrehaladottabb betegségben akkor alkalmazzák, amikor nincs ismert távoli áttét. A hatásfokozó képesség mellett a módszer másik előnye, hogy míg a sugárterápia lokálisan hat, addig a kemoterápia a teljes szervezetre. Emiatt a módszer lehetőséget ad az esetlegesen elvándorló, a legkorszerűbb képalkotó módszerekkel sem kimutatható daganatsejtek kiiktatására is.
Mikor van szükség rá?
A radiokemoterápia szervmegőrző kezelés, vagyis olyankor alkalmazzák, amikor el akarják kerülni a műtéteket. Erre a módszer gyakran ad lehetőséget. Másrészt annak érdekében használják, hogy a daganat méretét le lehessen csökkenteni annyira, hogy a műtét során jóval kisebb területet kelljen csonkolni, eltávolítani. A módszert általában előrehaladottabb, tehát nagyobb méretű vagy nyirokcsomó-áttétet képező daganatoknál alkalmazzák.
Milyen betegségeknél végzik?
- A radiokemoterápiát alkalmazhatják egyrészt fej-nyaki daganatoknál, ahol a legtöbb esetben ugyanolyan eredményt tudnak vele elérni, mintha műtét történne. Így az operáció sokszor elkerülhető.
- Nyelőcsődaganatnál a műtét előtt alkalmazzák, hogy a tumor zsugorításával a beteg alkalmassá váljon az operációra. Ennek oka, hogy ez a daganattípus gyakran ad nyirokcsomó-áttéteket, így ha műteni kellene, akkor olyan nagy területeteket kellene eltávolítani, hogy az eleve kérdésessé tenné a beteg operálhatóságát.
- Végbélráknál szintén a műtét előtt alkalmazhatnak radiokemoterápiát, hogy növeljék az operálhatóság esélyét, illetve hogy csökkentsék a későbbi kiújulások rizikóját.
- Előrehaladott méhnyakráknál kizárólagos kezelésként is végezhetnek radiokemoterápiát. A betegek, akiknél ezt a beavatkozást választják, általában nem vagy kevésbé sikeresen műthetőek a daganat kiterjedtsége miatt.
- Tüdődaganatnál leginkább a nem kissejtes típusnál alkalmaznak radiokemoterápiát. A módszer ez esetben is akkor jön szóba, ha a beteg nem operálható.
- Húgyhólyagdaganatnál (izomzatot átszövő elváltozásnál) a szervmegtartás érdekében használják a módszert, hogy húgyhólyag eltávolítását el tudják kerülni.
- Használnak radiokemoterápiát az agydaganatok egyik speciális típusánál, a glioblastománál (ez az agyvelő idegsejtjeit támogató, nem ingerlékeny sejtekből kiinduló daganat), annak is a legrosszabb prognózisú formájánál. Ez esetben a módszert műtét után alkalmazzák, mert a legjobb eredmény így érhető el.
- A szövettani eredménytől függően műtét után akkor alkalmaznak radiokemoterápiát, ha az adott daganatot nem sikerült ép széllel eltávolítani, vagy a nyirokcsomóáttét áttörte a nyirokcsomó tokját. Erre főleg a fej-nyaki daganatoknál és végbéldaganatoknál lehet szükség. Utóbbiaknál műtét után nyirokcsomóáttét, illetve a bélfal rétegein való áttörés is indikációt jelent.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A radiokemoterápia hatásának alapját a sejtek négy fázisból álló sejtciklusa adja. Lényege, hogy a sejtek csak két fázisban érzékenyek a sugárkezelésre, ha viszont a kezelést bizonyos kemoterápiás szerekkel kombinálják, akkor más fázisban is gátolt lehet a sejtciklus, így még hatékonyabb lesz a sejtpusztulás. Van olyan készítmény is, amelyik ugyanabban a két fázisban hat, amelyikben a sugárkezelés, így fokozza annak hatását. Más készítmény direkt a DNS-t károsítja.
A radiokemoterápiás kezeléseket jellemzően 6-7 héten át kapják a betegek. Ez azt jelenti, hogy munkanapokon (tehát hétfőtől péntekig) a páciensek sugárkezelést kapnak, amelyet általában hetente (méhnyak, húgyhólyag) vagy háromhetente (fej-nyaki daganatok) egészít ki egy kemoterápia. Ezt vénásan, infúzióval adják a betegnek, aki mellette aznap is részesül sugárkezelésben.
A végbél- és a nyelőcsődaganatoknál előfordul, hogy a beteg 5 napon át folyamatosan, de ambulánsan kapja az infúziót, általában a sugárterápiás kezelés első és utolsó hetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett nyakába akasztanak egy pumpás szerkezetet, amely a karvénába folyamatosan adagolja a kemoterápiás szert. A beteg ezzel hazajárhat, csak a napi sugárterápiás kezelések miatt kell bemennie a kórházba. A pumpás szerkezetet a hét végén távolítják el a vénából.
A glioblastómák kezelése eltér az előbbiektől. Esetében a sugárkezelést ugyanúgy naponta kapja a beteg, a kemoterápia viszont nem infúzió, hanem tabletta formájában történik. A gyógyszereket a betegnek naponta kell szednie otthon.
Mennyi időt vesz igénybe?
A teljes radiokemoterápiás kezelés általában 6-7 hetet ölel fel. A munkanapokon végzett sugárkezelés pár percig tart, a hetente vagy háromhetente esedékes kemoterápia infúziója pár óra alatt csorog le. Ha valaki öt napig kapja a kemoterápiát, akkor a gyógyszert a szerkezet folyamatosan adagolja.
Milyen szakorvos végzi?
A radiokemoterápát közösen végzi egy sugárterápiás és egy klinikai onkológus szakorvos. Megesik, hogy a kezelést olyan orvos végzi, aki mindkét szakvizsgával rendelkezik.
Hogyan kell készülni rá?
A betegeknek a radiokemoterápiára nem kell külön készülniük, de javasolható a könnyű, nem megterhelő, változatos vegyes étrend.
Jár sugárterheléssel?
A radiokemoterápia sugárkezelési része értelemszerűen sugárterhelést jelent a szervezet számára, de következménye inkább csak akkor lehet, ha a kezelést gyerekkorban vagy fiatalabb felnőttnek adják. Ilyenkor idősebb korban - húsz-harminc évvel később - 1 százalékos eséllyel alakulhat ki másodlagos daganat a korábbi sugárterápia miatt.
Jár vele fájdalom?
A kezelések fájdalmatlanok, egyedül a kemoterápiához szükséges vénaszúrás okozhat kellemetlenséget.
Kinél nem végezhető?
Várandós betegnél nem szívesen adnak radiokemoterápiát, ha csak nem muszáj, elkerülik az alkalmazását. A kemoterápia általában nem javallott 70 éves kor felett (ilyenkor mindig egyedi mérlegelés szükséges általános belgyógyászati állapot alapján), mert ebben a korban a betegek már rosszabbul reagálhatnak a várható mellékhatásokra. Életkortól függetlenül feltétel a jó belgyógyászati státusz, a megfelelő vesefunkciós érték és vérkép, illetve a szív- és érrendszer megfelelő állapota. A kórelőzményben szereplő szívinfarktus vagy agyvérzés általában kontraindikációt jelent.
Milyen szövődményei lehetnek?
A sugárkezelés a bőrön és a nyálkahártyán gyulladást okoz. Emiatt fej-nyaki daganatoknál a szájüregben és a garatban, a nyelőcsőráknál a nyelőcső nyálkahártyáján, méhnyakráknál a hüvely, a hólyag és a bél nyálkahártyáján, húgyhólyagráknál szintén a bélben, tüdőráknál a hörgőben és nyelőcsőben gyulladás lép föl, ami panaszokkal jár. Ennek tünetei szájüreg-, torok- és garatfájdalom, hüvelyi égő érzés, nyelési nehézség, bélnyálkahártya-gyulladás (puffadás, alhasi fájdalom, hasmenés) és hólyagpanasz (gyakori, fájdalmas vizelés) lehet, míg a hörgő nyálkahártyájának gyulladásakor köhögés jelentkezhet. Agyi daganatoknál a sugárkezelés miatt agyvizenyő alakulhat ki, amely hányingert, hányást, szédülést idézhet elő. A fej-nyaki daganatoknál a sugárkezelés miatt tartós szájszárazság is kialakulhat. A nyelőcsődaganatok sugárkezelése után a későbbiekben nyelési nehézség maradhat vissza. A végbél nyálkahártyájának krónikus gyulladása székelési ingert okozhat. Az érintett szervek falában hegesedés alakulhat ki. Ez a kötőszövetes átalakulás merevebbé teheti az adott szervet, ami például a húgyhólyagnál vizelési problémákat eredményezhet. A tüdő hegesedése a légzőfelületet csökkentheti, ami miatt az érintettek fokozott terhelésnél hamarabb kifáradhatnak. Az agynál hosszú távú szövődményként romolhatnak a mentális funkciók.
A kemoterápia leggyakrabban hányingert és hányást okoz, de készítménytől függően ronthatja a vérképet (a fehérvérsejtek, a vörösvérsejtek és a vérlemezkék száma csökken), a vese- és a májfunkciós értékeket. Ezért kell alkalmazásakor fokozottan ellenőrizni a vér laboratóriumi eredményeit. Bizonyos készítmények az idegeket is károsíthatják (nagyothallás, érzészavarok jelentkezhetnek). A kemoterápia mellékhatásai nem azonnal jelentkeznek, hanem jellemzően pár órával később.
A fenti mellékhatások az esetek nagy részében hetek-hónapok után megszűnnek, és a radiokemoterápiával nagyon jó eredmények érhetők el, a betegek túlélése jelentősen javítható.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Takácsi-Nagy Zoltán sugárterápiás és onkológus szakorvosnak, az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztály részlegvezető főorvosának.
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+13 °C
Minimum:
+10 °C
Borult idő várható esővel. Helyenként megélénkül az északias szél. Késő este 10 és 14 fok közötti értéket mérhetünk. Jelenleg egy ciklon okoz változékony időjárást, az érzékenyeknél pedig kellemetlen tüneteket is kiválthat.
