Trauma

Ha van tudományág, amely mostanában az érdeklődés homlokterébe került, az az epigenetika. E terület művelői arra keresik a választ, hogy a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása milyen változásokat okoz az utódok génjeinek kifejeződésében. Például a szülőket ért traumák hatással vannak-e a gyermekekre is, akik különben mindig biztonságban voltak?

A szeretett személy elvesztése nagy trauma, sokesetben csak komoly erőfeszítéssel lehet túllépni rajta. De miért is van szükségünk a gyászolásra?

Azonosítottak a tudósok 27 olyan esetet, amelynek hatása annyira károsítja az agyat, hogy éveket öregszik. Már gyerekkorban elkezdődhet a folyamat: elég hozzá néhány olyan probléma, mint az elutasítás.

A terrorcselekmények a túlélőkben okoznak mentális problémákat, a tartósan diktatúrában élők pedig még leszármazottaikba is továbbörökítik a stresszt, a traumát - erről is szó esett egy május végi budapesti konferencián. Ráadásul a tartós munkanélküliség is beindíthat olyan mentális folyamatokat, amelyek végeredménye erőszak lehet.

A poszttraumatikus stressz szindrómára legtöbbször pszichológiai rendellenességként gondolunk, a legújabb kutatások ugyanakkor felfedték: az agy szerkezetét is megváltoztatja egy nagyobb trauma.

A hétvégi párizsi merényletek irtózatos mészárlással jártak. A tragédia azonban ráirányítja a figyelmet a túlélő áldozatokra is, pontosabban azokra is, akik nem - vagy nem kizárólag - fizikai sérülést szenvedtek el. Közülük a nőket érinti jobban a poszttraumás stressz szindróma.