Stroke
A fejlett országok harmadik leggyakoribb haláloka a stroke. Jellemzően 45 éves kor után jelentkezik leggyakrabban, de előtte sem zárható ki az előfordulása.<br/> Mivel kimenetelében felismerése és az első néhány percben megtett lépések igen sokat számítanak, ezért fontos, hogy a lehető legtöbbet tudjuk meg róla. Cikkeink, híreink, közleményeink ebben segítenek ezen az oldalon.
A sztatinok életet menthetnek. De használjuk is őket?
Gyakran írnak fel az orvosok sztatint, vagyis koleszterincsökkentőt azoknak, akiknek szívkoszorúér-betegségük vagy perifériásartéria-betegségük van, esetleg stroke-juk volt. A cél, hogy csökkentsék a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát. De sikerül a célt elérni?
Koronavírus: kinél okozhat agyvérzést?
Egyes COVID-19-betegek esetében magasabb az olyan neurológiai szövődmények kialakulásának kockázata, mint az agyvérzés és a stroke. Egy friss tanulmány szerint különösen gyakran lehet megfigyelni a potenciálisan életveszélyes komplikációkat magasvérnyomás- és cukorbetegeknél.
Kell-e aggódnunk a stroke miatt, ha túl sokat alszunk?
A mai napig számos kutatás igyekszik feltárni a kapcsolatot az alvás mennyisége és minősége, valamint a stroke kialakulásának kockázata között. Ezen információk birtokában ugyanis könnyebben megelőzhető a sokakat érintő agyi érkatasztrófa.
Kapcsolódó videók
A stroke gyakori szövődményei
Évente több tízezer ember kap stroke-ot Magyarországon. A betegség lehetséges pszichés következményeit és a kezelési lehetőségeket dr. Takács Mária neuropszichológiai szakpszichológus foglalta össze.
A stroke gyakori szövődményei
Évente több tízezer ember kap stroke-ot Magyarországon. A betegség lehetséges pszichés következményeit és a kezelési lehetőségeket dr. Takács Mária neuropszichológiai szakpszichológus foglalta össze.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Meglepő felfedezés a macskák daganatairól – Nagy előrelépést hozhat a rákgyógyításban
A macskák daganatos betegségeinek genetikai térképe eddig nagyrészt feltáratlan terület volt. Egy friss nemzetközi kutatás azonban meglepő hasonlóságokat tárt fel a macskák és az emberek rákos megbetegedései között – olyan eredményekkel, amelyek új kezelések előtt nyithatnak utat mind az állatorvoslásban, mind a humán gyógyászatban.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, az ország keleti, délkeleti felén lehetnek olyan tájak, ahol délelőtt hosszabb időre kisüt a nap. A Dunántúlon tartós, kiadós esőre lehet számítani - a nyugati megyékben késő délutántól halmazállapotot válthat a csapadék, és síkvidéken is kialakulhat vékony, olvadozó hóréteg -, a Dunától keletre inkább záporok alakulnak ki. A Viharsarokban délies marad a légáramlás, másutt egyre többfelé fordul északiasra a szél, mely főként a Dunántúlon meg is erősödik, kiemelten a Nyugat-Dunántúlon viharossá fokozódik (akár 90 km/h-t meghaladó széllökések is előfordulhatnak).A hőmérséklet csúcsértéke a nyugati országrészben 4 és 12, a Dunától keletre 12 és 20 fok között valószínű. Csütörtökön hidegfront vonul át az országon.