"Ha a szívelégtelenségben szenvedő betegek visszafogják a gyulladáskeltő ételek fogyasztását, javulhatnak a túlélési esélyeik" - mondta JungHee Kang, a lexingtoni Kentucky Egyetem tudományos segédmunkatársa és PhD-hallgatója. Tudományosan bizonyított, hogy az étrend szerepet játszik a gyulladás mértékének szabályozásában. A gyulladás egyébként összefüggést mutat számos krónikus betegséggel, így a szívbetegségek kialakulásával is. Az az étrend, amely gazdag húsokban, finomított gabonában és zsíros tejtermékekben, növeli a gyulladás mértékét, míg az olívaolaj, a teljes kiőrlésű gabona, a zöldségek és a gyümölcsök csökkentik azt.
Kang egy korábbi kutatásának az adatait használta fel, amelyben a kutatócsoportja 213 szívelégtelenséggel élő pácienst kért meg arra, hogy vezessenek naplót négy napon keresztül arról, hogy mit esznek. Az étkezési naplókat kategorizálták, és olyan indexszámmal látták el, amelyből kiderült, hogy mennyi gyulladáskeltő ételt tartalmazott az étrend. Ezután egy évig követték a pácienseket, és azt figyelték meg, hogy azok, akiknek az étrendje magas gyulladáskeltő étel mennyiségére utaló indexszámot kapott, dupla akkora eséllyel haltak meg vagy kerültek kórházba azokhoz képest, akiknek az étrendje alacsony gyulladáskeltő indexszámot kapott.
A kutatási eredményeket az Amerikai Szív Társaság 2020. november eleji virtuális tudományos ülésszakán mutatták be. Ám mindaddig csak előzetesnek számítanak ezek az eredmények, ameddig lektorált tudományos folyóiratban meg nem jelennek. "Jól tudjuk, hogy az étrend kritikusan fontos szerepet játszik a szívbetegségek és a stroke kialakulásában" - mondta dr. Amit Khera orvosprofesszor és a dallasi Texas Egyetem Délnyugati Orvosi Központ kardiológiai programjának vezetője. "Ez a kutatás is arra figyelmeztet, hogy az étrend mennyire fontos. Egyedül az lepett meg az eredményeket látva, hogy milyen óriási mértékű az étrend hatása."
Dr. Khera szerint ez a tanulmány azért is fontos, mert kifejezetten a szívelégtelenségre való hatást vizsgálta, míg a korábbi hasonló kutatások inkább a szívinfarktusra és a stroke -ra koncentráltak.
Így épülnek fel a szívbarát étrendek
Sok szívbarátnak elismert étrendben "több a közös elem, mint a különbség" - mondta dr. Khera, aki az Amerikai Szív Társaság és az Amerikai Kardiológusok Kollégiuma szívbetegségeket megelőző irányelveinek szerzője. Például a Földközi-tenger környéki országokra jellemző mediterrán diéta elsődleges zsiradékforrása az olívaolaj, sok gyümölcsöt, zöldséget, gabonát, babot, diófélét és magokat tartalmaz, viszont szegény tejtermékben, tojásban, halban és szárnyasban. A DASH diéta (Dietary Approaches to Stop Hypertension - azaz a magas vérnyomást csökkentő étrend) szintén sok zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát tartalmaz, és korlátozza a telített zsírokat tartalmazó ételek fogyasztását. Viszont a DASH diéta a mediterránhoz képest több alacsony zsírtartalmú tejtermékből, húsból és szárnyasból származó fehérjét engedélyez.
Az ajánlások növényi alapú és mediterrán étrendet javasolnak, és korlátozzák a húskészítmények, a finomított szénhidrátok, a magas koleszterin- és nátriumtartalmú ételek, valamint a cukrozott italok fogyasztását. "Sok az átfedés" - mondja dr. Khera. "Olyan, mint a Venn-diagram. A legtöbb közös elem a középen található." Kang szerint most arra van szükség, hogy egy kutatással bebizonyítsák, hogy a gyulladáscsökkentő diéta képes-e csökkenteni a szívelégtelenség miatti halandóságot.
