Pajzsmirigygöb

A pajzsmirigyzavarok egy csoportját a szerv göbös megbetegedései adják, amelyek jelen lehetnek önmagukban, de a mirigy hormontermelési zavarával is járhatnak. Milyen göbök léteznek, és vajon mikor van szükség aspirációs citológiára? Mutatjuk.

A jódhiány gyakran vezet pajzsmirigygöbök kialakulásához, márpedig Magyarország jelentős része jódhiányos terület. Nem véletlen tehát, hogy az elváltozás igen gyakori a hazai lakosság körében.

Magyarországon évente több száz embernél diagnosztizálnak rosszindulatú pajzsmirigydaganatot, emellett pedig sokaknál alakul ki jóindulatú elváltozás. Lássuk, mit érdemes tudni a probléma elterjedéséről és kezelési lehetőségeiről!

Akár rosszindulatú elváltozással is veszélyeztethetnek a pajzsmirigyen kialakuló csomók, az úgynevezett göbök. Nem mindegy ugyanakkor, hogy hideg vagy meleg göbről van-e szó. Lássuk, mi a különbség a két típus között!

A pajzsmirigy daganatos megbetegedéseinek differenciáldiagnosztikájánál igen nagy jelentősége van a jó- és a rosszindulatú elváltozások elkülönítésének, hiszen ez nagymértékben meghatározza a további teendőket. A vékonytű biopszia elvégzése ebben igen nagy segítséget jelent, ám vannak esetek, amikor az ún. BRAF génmutáció vizsgálatára is szükség van.

A pajzsmirigygöbök között jó- és rosszindulatú elváltozások egyaránt előfordulhatnak. Bár egyes esetekben a rendszeres kontrollon kívül semmilyen kezelést nem igényelnek, olykor azonban szükség lehet akár műtéti beavatkozásra is.