Kockázati Tényezők

Hét szív- és érrendszeri kockázati tényezőt vizsgáltak különböző munkakörökben dolgozók körében, hogy kiderüljön: mely foglalkozások a legkárosabbak az egészségünkre. Az egyik meglepetés az lett, hogy a mozgás nem feltétlenül billenti pozitív irányba a mérleget.

A szív- és érrendszeri betegségek leggyakoribb kiváltó tényezője elsősorban a nem megfelelő koleszterinszint, mivel a plakkok képződése miatt érelzáródások alakulnak ki. Ám ezen kívül a por-, a zaj- és a fényártalom is növeli a keringési betegségek kockázatát. A Szívünk Napja rendezvényen ezekre is felhívják a figyelmet a szakemberek.

A szívroham és a stroke váratlanul tör az egészségünkre, azonban az ezekhez vezető út hosszú. Már gyermekkortól kezdve sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük ezeket a veszélyes állapotokat, ha pedig megtörtént a baj, nincs más lehetőség: változtatnunk kell.

A válás az infarktus egyik kiemelt kockázati tényezője, ráadásul minél többször válik el valaki, annál súlyosabb lehet a hatása - állapította meg egy kutatás.

Az új koronavírus támadása teljesen készületlenül érte a tudományos közösséget, így a korai kutatások és tapasztalatok alapján igyekeztek a tudósok következtetéseket levonni, hogy minél előbb felvehessék a harcot a kórokozóval. Ez nem ment ellentmondások nélkül, például a vércsoportok és a COVID-19 betegség kapcsolatának feltárásakor sem. A kép még ma sem tiszta.

A nőknél későbbi életkorban jelentkezik és gyakran halálosabb az első szívroham, mint a férfiaknál. Mi ennek az oka, és milyen figyelmeztető tünetei lehetnek a kockázatnövekedésnek?