"Az egészség nem csak abból áll, hogy mit eszünk és szellemileg mennyire vagyunk aktívak" - mondta dr. Yvonne Michael, a philadelphiai Drexel Egyetem Közegészségügyi Intézetének epidemiológus professzora, aki szerint a munkahely javítani, de rontani is képes az egészségi állapotunkat.
Nincsenek nagy meglepetések
Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának jelentésében hét szív- és érrendszeri kockázati tényezőt - a dohányzást, a fizikai aktivitást, a vérnyomást, a vércukorszintet, a testsúlyt, a koleszterinszintet és az étrendet - vizsgáltak különböző - szám szerint 22 - munkakörben dolgozó emberek körében. A rossz egészségi állapotúak listájának élén a kamionsofőrök állnak, hiszen ők hosszú órákon keresztül ülnek, és menet közben esznek. Ezzel szemben a mezőgazdasági, az erdészeti és a halászati alkalmazottaknak voltak a legjobbak az egészségi mutatóik.
A Journal of Occupational and Environmental Medicine című folyóiratban közöltek egy tanulmányt , amelyben 65 ezer felnőtt körében vizsgálták meg a 20 leggyakoribb foglalkozáscsoportot. Azt figyelték meg, hogy a könyvelőknek, a számviteli ügyintézőknek, az értékesítőknek és az adminisztrátorok munkáját felügyelőknek, illetve a kórházi és az otthoni betegápolóknak voltak rosszabb értékeik. Nekik volt a legmagasabb az általános szív- és érrendszeri kockázatuk, illetve nekik volt a legmagasabb a koleszterinszintjük, vérnyomásuk és vércukorszintjük. A tanárok, az ügyvédek és az ingatlanügynökök alkották a kevésbé veszélyeztetett csoportot.
A kutatásban azt nem vizsgálták, hogy miért ártalmasabb az egyik állás az egészségre, mint a másik, de Michael professzor, a tanulmány vezető szerzője szerint az adatok azt mutatják, hogy az ülőmunka, a stressz és a mások felügyelete miatti felelősség szerepelhet az okok között. "Ha megtaláljuk, hogy mely tényezők ártanak a szívünk egészségének, akkor megelőzhetjük a betegségek kialakulását. Az orvosok ki tudják szűrni azokat a foglalkozásokat, amelyeknek növelik a kockázatot" - így a professzor.
Nemrég a European Heart Journal című folyóiratban is publikáltak egy cikket, amelyben 280 ezer angliai páciens egészségügyi adatait vizsgálták meg, és arra a végeredményre jutottak, hogy az éjszakai műszakban dolgozóknak magasabb volt a kockázatuk a pitvarfibrillációra (ez a szívritmuszavar egyik típusa), mint a nappali műszakban foglalkoztatottaknak. A tanulmányban ugyanakkor nem részletezték az okokat.
A mozgás is árthat egyes esetekben
Érdekes, hogy ugyan általános igazságnak hisszük, hogy a testmozgás jót tesz a szívünk egészségének, ám egy amerikai kutatásban 17 ezer fizikai munkát (anyagmozgatást) végző alkalmazott vizsgálata után arra a végeredményre jutottak, hogy ők hajlamosabban voltak szívbetegségekre.
"A munkánkhoz tartozó fizikai aktivitás (erőkifejtés) eltérő hatást gyakorol a keringési rendszerünk egészségi állapotára, mint a szabadidőnkben végzett testedzés" - magyarázta Tyler Quinn, az Occupational and Environmental Medicine című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. "Az egyik hipotézis szerint ez azzal magyarázható, hogy a szabadidőnkben végzett testedzéskor a szervezetünket csak korlátozott ideig terheljük, és hagyunk időt a regenerálódásra. A munkánk során végzett fizikai aktivitáskor viszont nincs időnk regenerálódni. "Tehát a folyamatos fizikai megterheléssel járó munkát végző személyeknél magasabb terhelés éri a szív- és érrendszert, a nap 24 órájában magasabb a vérnyomásuk és a szívritmusuk, és jól tudjuk, hogy ez hosszú távon árt a keringési rendszernek" - világít rá Quinn.
Quinn szerint azt kellene elérni, hogy azok a munkavállalók, akik állandóan mozognak a munkaidejükben, egy kicsit kevesebbet mozogjanak és tarthassanak több szünetet, viszont az ülőmunkát végzők több szünetet tarthassanak, hogy azalatt mozoghassanak kicsit - a szervezetnek ugyanis szüksége van a változatosságra. A munkakörtől függetlenül minden munkavállaló segíthet magán, ha betartja a szív- és érrendszere egészségének megőrzésére vonatkozó ajánlásokat: fizikailag fitten tartja magát, egészségesen étkezik és nem dohányzik. Ám azt is hozzátette, hogy a munkáltatók is segíthetnek, ha
- több szünetet engednek a dolgozóknak, és változatosabb feladatokat adnak a fizikailag megterhelő munkát végzőknek,
- valamint az ülőmunkát végzőket olyan munkafeladatokkal is megbízzák, amelyekhez fel kell állniuk az íróasztaltól.
