Kialvatlanság

A nőknek több alvásra van szükségük a nap során végzett egyidejű feladatmegoldás miatt. Az alváshiányos hölgyek a fokozott igénybevétel miatt hajlamosak a depresszióra és az ingerlékenységre, továbbá a szívbetegségre, a stroke-ra is.

Rövid távon még hasznos is lehet a kialvatlanság, hiszen az agysejtek ilyenkor kidobják magukból az elhasznált sejteket. Hosszú távon azonban egészen nagy károkat okoz az agyban, ha nem alszunk.

A magyarok nem alszanak jól, aminek egészségük látja kárát. Ráadásul a kialvatlanság tömegeket érint, így az éjszakai pihenés minősége egyre inkább közegészségügyi problémává válik.

A súlygyarapodás, a memóriaproblémák, a teljesítőképtelenség, a depresszió és a megnövekedett rákkockázat mind együtt jár a kialvatlansággal. Ráadásul különböző káros anyagok termelődnek az agyban, amelyek közül kiemelkedik egy fehérje, a béta-amiloid, amely amellett, hogy tovább ronthatja az alvási képességet, az Alzheimer-kórhoz is kapcsolódik.

Nemcsak az alvás mennyisége, hanem minősége is befolyásolja a bőr állapotát: a rosszul vagy keveset alvók bőre kevésbé tud méregteleníteni, regenerálódni, vagyis ellenállni a környezet károsító hatásainak.

Egy háromgyermekes anyuka a közelmúltban részt vett egy alvásdeprivációs kísérletben, amelyben a kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen hatása van annak az emberi szervezetben, ha az szükségesnél kevesebbet alszunk - rendszeresen.