A környezetből érkező hangokat fülünk és egyéb szerveink alakítják át és juttatják el az agyhoz, hogy rezgésekből értelmes szöveget, dallamot kapjunk. Van azonban olyan tartomány, amelyet képtelenek vagyunk érzékelni - és az sem véletlen, hogy két fülünk van. A hallás (más szóval auditív vagy akusztikus érzékelés) az élőlények hangérzékelésének neve. Mit nevezünk halláskárosodásnak? Milyen hallókészülékek vannak forgalomban? Minden egy helyen, ami csak a fülünkkel kapcsolatos.
Mindenki ismeri az érzést, amikor valamilyen hang hallatán elfogja a düh, de legalább is ideges lesz, s a legerősebb vágya, hogy véget vessen az irritációnak. Ráadásul nem kell falfúrásra vagy az ablak alatti útfeltörésre gondolni, sokkal hétköznapibb hangok is kiválthatják a reakciót. Ez az úgynevezett miszfónia, amelynek okairól eddig elég keveset tudtunk. Most azonban közelebb kerültünk a titok megfejtéséhez.
Az érzékszerveink működésével nem sokat szoktunk törődni, amíg azok hibátlanul teszik a dolgukat, mert teljesen természetesnek vesszük, hogy például a környezet zajait vagy a beszédet felfogjuk, s a belőle leszűrhető információkat hasznosítjuk. De megtörténhet, hogy zavar támad az érzékelésben, s ekkor megértjük, hogy mekkora értéket jelentenek számunkra a különféle jeleket, információkat felfogó szerveink.
Az erőteljessé váló gomolyfelhő-képződésből egyre többfelé várható zápor, zivatar. Délnyugat felől zivatarrendszer is érkezik, amely gyengülve halad északkelet felé. Az intenzívebb cellákat felhőszakadás, jégeső, viharos szél kísérheti. Zivataroktól függetlenül megélénkül, napközben több helyen megerősödik a délkeleti, keleti szél. Késő estére 16, 22 fok közé hűl le a levegő. Napközben melegfront dominál, ami okozhat kellemetlenségeket a frontérzékenyek számára.
