Évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja - mutatott rá közleményében a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete. A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most.
Fel kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel - hangsúlyozta a WWF. Kiemelték: Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogyha mindenki így élne, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
A folyamatos kihívások, vagyis a koronavírus-járvány, a háborúk, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal. A WWF arra is felhívta a figyelmet, hogy a világ mai élelmiszerellátási rendszere is fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek.
Mit tehetünk a változásért?
Mint hangsúlyozzák, amellett, hogy a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszerellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében. Sokat számít például a húsfogyasztás mérséklése, és több növényi alapú étel fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagok választása. Fontos a hulladék, azon belül is az élelmiszerpazarlás csökkentése. Ez például úgy érhető el, hogy mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal – fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás – meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.
A közleményből az is kiderül, hogy a táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az otthoni energiafelhasználás. Mint arra a WWF is felhívta a figyelmet: számos módja van annak, hogy életünket fenntarthatóbbá tegyük: például ha kerüljük a repülést, a tömegközlekedést preferáljuk, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékot.
