A Utah Állami Egyetem kutatója, Janice Brahney és munkatársai olyan területeket vizsgáltak, mint a Grand Canyon, a Rocky Mountain és a Joshua Tree nemzeti park. Az évi több mint ezer tonnányi részecske mintegy 123 millió műanyag vizespalacknak felel meg. A vizsgált 496 ezer négyzetkilométernyi - Magyarország területének körülbelül ötszörösét kitevő - összterületre átszámolva ez a mennyiség négyzetméterenként átlagosan 132 bekerülő részecskét jelent naponta. Ráadásul, mivel a fehér és átlátszó részecskéket egyáltalán nem számolták bele a kutatásba, a becsült értékek még jóval a parkok területére bekerülő valódi mennyiség alatt lehetnek.
Városokból származik a szennyeződés
A mikrorészecskék az öt milliméteres átmérőjűnél kisebb műanyagdarabok. Ilyen apró részecskéket mutattak ki már hóban, élelmiszerben és ivóvízben is. Az Egyesült Államok 330 millió lakosának mindegyike naponta 340 gramm műanyagszemétért felelős. Ez részben a természetbe kerül, ahol lassan bomlik le egyre kisebb alkotórészeire. A mikroműanyag-részecskék bekerülnek a folyókba és tavakba, a tengerbe, a talajba és a légkörbe is.
Brahney és csapata 14 hónapon át az Egyesült Államok nyugati nemzeti parkjainak és természetvédelmi területeinek 11 pontján gyűjtött rendszeresen mintákat és vizsgálta a műanyagrészecskék eredetét és összetételét. Eredményeik szerint ezek városokból és lakott területekről származnak, illetve a vizekben rendszerint tovább darabolódnak. A részecskék egy része a légkörön keresztül, eső formájában kerül be a nemzeti parkok területére. A mikroműanyag többnyire ruhaanyagokból és ipari eredetű anyagokból származik, egyharmaduk ipari festékekre és zománcokra vezethető vissza.
Az egészséget is károsíthatják a részecskék
Kutatók az elmúlt évben arra jutottak egy elemzés során, hogy az emberek csak a táplálék révén évente 40-50 ezer műanyagrészecskét fogyasztanak el, ebbe nem ráadásul számították bele a légzés útján a szervezetbe kerülő mennyiséget. Egyelőre nem tisztázottak a szennyeződés egészségügyi kockázatai , ugyanakkor szakértők szerint valószínűleg gyulladásos reakciókat idézhet elő. Emellett problémát jelenthetnek a részecskékkel együtt felvett kémiai anyagok is, mint a gyomirtó-, rovarirtó- és lágyítószerek.
A mostani kutatást bemutató tanulmány a Science című tudományos folyóiratban jelent.
