Az ENSZ tudósai szerdán kiadott éves jelentésükben arra figyelmeztettek, hogy a világ "kritikus időhöz" érkezett a felmelegedés 1,5 Celsius-fokos küszöbértékének betartásával kapcsolatban, miközben a klímaváltozás mozgatórugói "mind rossz irányba mozdulnak el".
Az ENSZ több mint 60 nemzetközi tudósból álló csoportja átfogó képet rajzolt az éghajlat jelenlegi állapotáról, és meghatározta, hogy mekkora része van a klímaváltozás jelenségeiben az ember okozta tényezőknek. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 2021-ben adta ki legutóbbi jelentését, amelyet majd 2028-ban követ egy újabb. A köztes időben publikálják évente a frissítéseket a nemzetközi szervezet klímatudósai. Az aktuális jelentés becslései szerint az iparosodás előtti korszakhoz képest 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbérték betartásához 2025 elejétől 130 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátás esetén a világnak 50 százalékos esélye van. Ezt a mennyiséget azonban a jelenlegi kibocsátási szint mellett alig több mint három év alatt elérjük - figyelmeztettek a tudósok az Earth System Science Data című folyóiratban publikált jelentésben.
A kibocsátás jelentős csökkentése nélkül tehát a világ képtelen lesz megakadályozni, hogy a felmelegedés meghaladja a veszélyes küszöbértéket, ami a szélsőséges időjárási események, éghajlatváltozáshoz köthető katasztrófák számának növekedéséhez vezet. Kilenc éven belül akár az 1,6 vagy 1,7 Celsius-fokos felmelegedést is túlléphetjük, ami még inkább fokozza az említett hatásokat. Joeri Rogelj professzor, a Grantham Intézet kutatási igazgatója elmondta: "Bármilyen intézkedés esetén nagyon nagy az esélye annak, hogy elérjük, sőt meg is haladjuk az 1,5 fokos, sőt még magasabb felmelegedési szintet". De arra is felhívta a figyelmet, hogy a kibocsátás csökkentése a következő évtizedben még mindig "alapvetően megváltoztathatja" a felmelegedés ütemét, és korlátozhatja, hogy hány Celsius-fokkal haladja meg a világ a küszöbértéket. Piers Forster, a Leedsi Egyetem klímafizika professzora, az IPCC-jelentések egyik szerzője szerint az aktuális jelentés rávilágít arra, hogy a klímapolitika és az éghajlatvédelmi intézkedések üteme "nem tart lépést azzal, amire az egyre növekvő hatások kezeléséhez szükség van". Értékelése szerint az idei jelentésből az olvasható ki, hogy "a dolgok mind rossz irányba haladnak", és "példátlan változásokat látunk". Az IPCC 2021-es jelentésére utalva elmondta: "Azt reméltük, hogy mostanra a szén-dioxid-kibocsátás szintje kezd megfordulni, de sajnos ez nem következett be", ehelyett a kibocsátás évről-évre nőtt, és az eddigi legmagasabb szinten maradt.
A szerdán kiadott jelentés szerint 2024-ben a megfigyelt globális felszíni hőmérséklet-emelkedés mintegy 1,52 Celsius-fokos volt, amelyből 1,36 Celsius-fok az emberi tevékenységből adódó üvegházhatású gázok globális kibocsátásából fakadt. Bár a globális átlaghőmérséklet első alkalommal haladta meg az 1,5 Celsius-fokot, ez nem jelenti a párizsi klímaegyezmény megszegését, mert ahhoz a globális átlaghőmérsékletnek több évtizeden keresztül kellene túllépnie a küszöbértéket. A tudósok becslése szerint 2015 és 2024 között a globális átlaghőmérséklet mintegy 1,24 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti időkben, ebből 1,22 Celsius-fokos növekedést az emberi tevékenység okozott.
A jelentés azt is megállapította, hogy az emberi tevékenység hatással van a Föld energiaegyensúlyára, mivel az óceánok a többlethő mintegy 91 százalékát tárolják, ami az éghajlati rendszer minden elemében káros változásokat idéz elő, beleértve a tengerszint emelkedését, az óceánok felmelegedését, a jég és a permafroszt olvadását. 2019 és 2024 között a globális átlagos tengerszint mintegy 26 mm-rel emelkedett, ami több mint kétszerese az ezredforduló óta megfigyelt hosszú távú, évi 1,8 mm-es ütemnek. Rogelj hangsúlyozta, hogy a következő évtizedben a kibocsátások határozzák meg, hogy milyen gyorsan érjük el az 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. "Gyorsan csökkenteni kell a kibocsátást, hogy teljesíteni tudjuk a párizsi megállapodásban foglalt éghajlati célokat" - szögezte le a tudós.
