Öt évvel ezelőtt, 2018-ban született meg a döntés az Európai Unióban arról, hogy 2023. december 31. után minden tagállamban kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését – hívja fel a figyelmet keddi cikkében a Telex. Ezenkívül az EU alapvető célkitűzése, hogy a hulladék 65 százalékát újrahasznosítsák. Lévén pedig, hogy itthon a háztartási hulladék közel harmada, 30 százaléka konyhai hulladék, így aligha lehet megkerülni a szelektív gyűjtést. Csakhogy alig öt hónappal a kötelező átállás előtt egyelőre igen homályos, hogy miként tud majd megfelelni Magyarország az uniós irányelvnek.
Mint azt a cikk írja, egyelőre nem készült el az erről szóló jogszabály, sőt, az Energiaügyi Minisztérium még a lap július közepén írt megkeresésére sem reagált az ügyben. A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. viszont megerősítette, hogy a társaság fogja megszervezni a háztartási biohulladék gyűjtését és a hasznosítónak való átadását. Jogszabály nélkül azonban számukra is sok kérdés még tisztázatlan.
A Telex ipariági információkra hivatkozva arról ír, hogy várhatóan fokozatosan vezetik majd be a rendszert az országban. Ahol elsőként elindul, ott a háztartások kapnak egy-egy külön hulladékgyűjtő edényt, amelyben gyűjthetik a biohulladékot. Hasonlóképpen a társasházakban is lesz egy külön szemetes erre a célra – a kommunális, a papír-, a műanyag- és fémhulladék gyűjtésére való kuka mellett negyedikként.
Vannak olyan tagállamok, ahol már bevezették az új rendszert, nem vártak az eredetileg kijelölt végső határidőig. Brüsszelben például május óta a város ingyen biztosít kukát és zacskót a háztartásoknak, az így gyűjtött hulladékot pedig hetente egyszer viszik el. Izland, bár nem tagja az EU-nak, de – két évig tartó előkészítés után – a nyár elején önként bevezette a biohulladék szelektív gyűjtését. Egy Reykjavíkban élő nő a Telex kérdésére elmondta, a rendszer elindulását részletes felvilágosító kampány kíséri. „Otthonra egy műanyag tárolótálcát kaptunk, ami olyan, mint egy felfordított hokedli, ebbe kell beleállítani egy papír tasakot, amibe mehet többek között a megromlott vagy megmaradt főtt, nem folyékony étel, a zöldségmaradék, vagy a kávézacc és a kukorica csutkája, utóbbiakat érdemes előtte papírtörlőbe csomagolni, különben átázik a papírtáska. A tasakot vissza lehet hajtani és bezárni, így tapasztalataink szerint nem lesz büdös” –mondta el a lapnak.
A MOHU közlése szerint itthon a begyűjtött biohulladékot többnyire biogázüzemekben dolgozzák majd fel. Ennek során energiát lehet belőle előállítani, továbbá trágyát, amelyet aztán a mezőgazdaságban hasznosíthatnak újra.
