Világszerte - így Magyarországon is - nőtt a születéskor várható élettartam az elmúlt néhány évtizedben, viszont továbbra is kevés ember éli csak meg a 100. születésnapját. Ezek a matuzsálemi kort megért idősek régóta foglalkoztatják a kutatókat, hiszen a hosszú élet titkait az ő életmódjuk vagy genetikai örökségük rejti. A Science Alert oldalán is közzétett tanulmányban megállapították, hogy a száz év feletti emberek amellett, hogy tekintélyes kort értek meg, átlagosan kevesebbet is betegeskedtek.
A hosszú élet nem feltétlenül jelent több megbetegedést
A Karolinska Intézet epidemiológusa, Karin Modig a kollégáival két nemrég készült, nagyszabású tanulmány eredményét elemezte ki és összegezte. Ezek az egyazon évben született, de hosszabb és rövidebb életet megélt emberek egészségi adatait hasonlította össze. Az első egy svéd vizsgálat volt, amelyben 1912–1922 között születettek egészségügyi dokumentációját vizsgálták meg, összesen több mint 170 ezer embert. Ez megállapította, hogy a százéveseket kevesebb betegség érte, és az is később jelentkezett. Például 85 éves korukban a százéves kort megérőknek csak 4 százaléka szenvedett el stroke-ot. Összehasonlításképpen, a majdnem százévesek – azaz a 90–99 éves korukban elhunytak – körülbelül 10 százaléka szenvedett el stroke-ot, mire betöltötte a 85-öt. Emellett a százéves kort megélt emberek csupán 12,5 százaléka szenvedett csupán el szívrohamot az élete során, míg a 80-89 éves koruk között elhunyt emberek csaknem negyede (24 százalék) átesett legalább egy infarktuson.
Egy másik tanulmány az 1920–1922 között születettek egészségi adatait vette górcső alá. Ebben több mint 274 ezer ember egészségi adatait elemezték egy csaknem 30 éves intervallumban. Közülük összesen 4330 ember érte meg a századik születésnapját, tehát mindössze 1,5%-uk. Több mint 40 gyakori betegség (pl. hipertónia, cukorbetegség, szívbetegségek, allergia) előfordulását vizsgálták ezen matuzsálemi életkorúak között. Az eredmények szerint a 100 évet megért embereknél ritkább volt szinte minden betegségcsoport előfordulása. Azt is megfigyelték, hogy inkább egységes szervrendszert érintő betegségeik voltak, ami könnyebben kezelhető volt hosszú távon. Emellett nagyobb ellenálló képességet mutattak a neuropszichiátriai állapotokkal – például a depresszióval és a demenciával – szemben.
A kutatók szerint mindkét kutatás eredményei megcáfolják azt az általános vélekedést, mely szerint a hosszabb életkor természetszerűleg több betegséggel is jár együtt. Az viszont továbbra sem egyértelmű, hogy a genetika, az életmód és a különböző környezeti hatások ezt milyen mértékben, illetve arányban befolyásolják.
