Április elején tette közzé a KSH a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetéről szóló 2022-es statisztikáit. A listában összesen 462 foglalkozásra vonatkozóan szerepelnek adatok, azokat kilenc főcsoportra bontva. Mint azt a 24.hu írja, a legtöbb pénzt a légiforgalmi irányítók vihetik haza havonta, esetükben közel 2,3 millió forintos bruttó átlagbérről számol be a KSH. A spektrum túlsó végén pedig a nád- és fűzfeldolgozók, illetve a seprű- és kefegyártók szerepelnek bruttó 148 ezer forintos átlagkeresettel.
Összességében a legjobban kereső főcsoportot a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők és törvényhozók alkotják, akik 2022-ben átlagosan bruttó 975 ezer forintot kaptak a munkájukért. 2019-hez képest a legnagyobb növekedés az egészségügyi intézmények vezetőinél következett be, bérül 753 ezerről 1,65 millió fölé emelkedett. A törvényhozók, miniszterek és államtitkárok fizetése jelentősen nőtt: három év alatt 1,26 millióról 1,83 millió forintra. Ugyancsak hatalmas változás látható az orvosok esetében. A szakorvosok bére 786 ezerről 2 millió fölé, az általános orvosoké 426 ezerről 1,28 millióra ugrott.
A szakképzettséget nem igénylő szakmák bérezése eközben jelentősen elmarad a többi főcsoportétól: 2022-ben is csupán bruttó 275 forintot ért el, valamelyest meghaladva a 2019-es 203 ezer forintot. A 24.hu cikke szerint a hazai bérek növekedését nagyban árnyalja az infláció, amelynek mértéke csak tavaly 14,5 százalék volt. Emellett az európai uniós átlagtól is jelentősen elmaradnak itthon a fizetések. Míg az EU-ban átlagosan 22,9 eurót kerestek tavaly óránként az alkalmazottak, addig Magyarországon 9,1 eurót. A listát vezető dánok átlagfizetése napi 123 ezer forint volt, a magyaroké 27 ezer.
