A kísérletben a reykjavíki önkormányzat és a nemzeti kormányzat összesen 2500 közalkalmazottja vehetett részt 2015 és 2019 között, beleértve például óvodai dolgozókat, hivatalnokokat és egészségügyi dolgozókat egyaránt. Ez a szigetország munkaképes korú lakosságának mintegy egy százalékát jelenti. A résztvevők a korábbival azonos bérezés mellett folytathatták munkájukat, 40 óra helyett azonban immár csupán 35 vagy 36 órát dolgoztak egy héten.
A kísérlet eredményeiről a napokban közölt részletes beszámolót a brit Autonomy és az izlandi Association for Sustainable Democracy (Alda). Elemzésük szerint a csökkentett munkaóraszám nemcsak nem rontotta az érintett munkahelyek produktivitását, de volt, ahol még javulást is előidézett. Mindez szoros összefüggésben állhat a változtatás munkavállalókra kifejtett hatásaival. A résztvevők ugyanis arról számoltak be, hogy kevésbé érezték magukon a stressz és a kiégés jeleit, valamint optimálisabbá vált a munka és magánélet közötti egyensúly az életükben.
"Tanulmányunk azt mutatja, hogy a világ valaha volt legnagyobb kísérlete a rövidebb munkahétről az állami szektorban minden szempontból átütő sikert hozott. Egyben arra utal, hogy az állami szektor megérett arra, hogy a rövidebb munkahét úttörője legyen - és ez más kormányok számára is hasznos lecke lehet" - hangsúlyozta Will Stronge, az Autonomy kutatási igazgatója. A kísérlet olyan jól sült el, hogy azóta Izlandon a munkavállalók 86 százaléka már vagy átállt a rövidebb idejű munkavégzésre, vagy legalább is jogosulttá vált rá.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: