Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben fogadta el az International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems (ICD) 11. kiadását, amely jelentős változásokat eszközöl az előző - 1994 óta érvényben lévő - kiadáshoz képest. Az ICD célja, hogy diagnosztikus sztenderdet állítson fel mind klinikai, mind kutatási célokra a különféle betegségekre, zavarokra, sérülésekre és egyéb egészséggel kapcsolatos állapotokra vonatkozóan. Magyarul mondva ez a dokumentum határozza meg, hogy egy-egy betegséget miként lehet behatárolni, beazonosítani, illetve egyáltalán, mit tekinthetünk betegségnek.
A 2022. január elsejétől hatályba lépő ICD-11 olyan jelentős újításokat tartalmaz, mint például a videojáték-függőség bevezetése a függőségek körébe, valamint a transzneműség törlése a mentális betegségek közül. Szintén új elemként kerül be a a burn-out, avagy magyarul kiégés szindróma. A hivatalos definíció szerint ez egy olyan tünetegyüttes, amely a nem vagy nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz eredményeként lép fel. A problémát az alábbi három jellemzővel lehet leginkább leírni:
- kimerültség
- megnövekedett mentális távolság a munkahelyi teendőktől, esetleg fokozott szkepticizmus és cinizmus a munkával kapcsolatban
- csökkent munkahelyi teljesítőképesség
A kiégés egy kifejezetten foglalkozási kontextusban értelmezhető jelenség, azaz az élet egyéb területein fellépő problémákra nem lehet ráhúzni ezt a diagnózist.
A kiégés szövődményei
Az amerikai Gallup elemző és tanácsadó cég 7500 teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott részvételével folytatott kutatást. Noha a kutatás két éves, az eredmények minden időben aktuálissá teszik a témát. Az eredmények szerint a megkérdezettek 23 százaléka gyakran vagy szinte folyamatosan küzd a kiégés tüneteivel, további 44 százalékuk pedig alkalomszerűen tapasztal ilyen jellegű panaszokat. A számok nem hazudnak: a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak kétharmadánál, azaz három dolgozóból kettőnél jelentkezik valamilyen mértékben a burn-out szindróma.
Rendkívül elterjedt problémáról van tehát szó, aminek a lehetséges következményei is igen aggasztóak. A munkáltató szempontjából például lényeges, hogy a felmérés szerint a kiégett alkalmazottak 63 százalékkal gyakrabban vesznek ki betegszabadságot, illetve több mint két és félszer gyakrabban nézelődnek aktívan új állás után, mint mentálisan kiegyensúlyozott kollégáik. Ha pedig maradnak is a pozíciójukban, átlagosan 13 százalékkal csökken a magabiztosságuk és teljesítményük, továbbá fele annyira hajlandóak csupán a szervezetileg kitűzött célok eléréséről egyeztetni a felettesükkel.
Ami pedig az érintetteket illeti, fontos elmondani, hogy a szindróma hatásai jócskán túlnyúlnak a munkahely falain. A súlyos kiégéstől szenvedő alkalmazottak kétszer gyakrabban érzik úgy, hogy a munkájukra áldozott idő és energia meggátolja őket családi kötelezettségeik ellátásában. Emellett a kezeletlen burn-out felerősíti az alapjául szolgáló stresszt, továbbá olyan problémák kialakulásának kockázatát is erősíti, mint az álmatlanság, a túlzott alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás és egyéb szív-érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a fertőzések, betegségek iránti fogékonyság.
Miről ismerhető fel a probléma?
A korábban a Newsweek magazin által a világ legjobb kórházának megválasztott Mayo Clinic leírása szerint az alábbi kérdéseket kell feltenniük magukban a dolgozóknak, ha fennáll a gyanú, hogy burn-out szindrómával küzdenek.
- Cinikussá, esetleg kritikussá vált az utóbbi időben a munkahelyén?
- Nehezen indul el reggelente a munkahelyére, illetve nehezen lát hozzá a feladataihoz?
- Ingerlékenyebb, türelmetlenebb a megszokottnál a munkatársaival, a vásárlókkal vagy üzleti partnerekkel szemben?
- Nincs elég energiája az egyenletesen produktív munkavégzéshez?
- Nehezére esik koncentrálni a munkahelyén?
- A munkahelyén elért eredmények már nem nyújtanak sikerélményt?
- Kiábrándult a munkájából?
- Fogyaszt különféle élelmiszereket (például édességeket), gyógyszereket, kábítószereket vagy alkoholt azért, hogy jobban érezze magát vagy eltompítsa az érzelmeit?
- Megváltoztak az alvási szokásai?
- Váratlan fejfájásoktól, gyomor- vagy bélpanaszoktól, esetleg egyéb fizikai tünetektől szenved?
Amennyiben az eldöntendő kérdések többségére igen a válasz, úgy mindenképpen érdemes külső segítséget kérni. A pszichoterápia eszközei gyakran önmagukban is hatékonyan enyhítik a kiégést, súlyos, akár szorongás vagy depresszió által is kísért esetekben ugyanakkor gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Előfordulhat továbbá, hogy a probléma megoldása érdekében elkerülhetetlen a munkahely-, sőt, a munkaterület-váltás.
Milyen esetekben nyújthat segítséget a pszichoterápia? Videónkból megtudhatja!
Mindemellett első lépésként érdemes kipróbálni valamilyen stresszcsökkentő tevékenységet, legyen az akár a jóga, a meditáció vagy bármilyen egyéb módszer. Jó hatású a rendszeres testmozgás és a mennyiségileg és minőségileg is megfelelő éjszakai pihenés, valamint javasolt elsajátítani a mindfulness , avagy tudatos jelenlét technikáját. Ez a meditáció egy fajtája, amelynek lényege, hogy kizárólag arra fókuszálunk, amit éppen érzékelünk vagy érzünk, bármiféle értékítélet nélkül. A gyakorlat a hétköznapokban is jól alkalmazható, ha egy - például munkahelyi - szituációban nyitottságra és türelemre van szükség.
Forrás: who.int ; icd.who.int ; mayoclinic.org ; gallup.com
