A jövő nyarai várhatóan még a mostaninál is forróbbak lesznek, ezért terjedt el a sokat idézett mondat: "Ez a leghidegebb nyár a hátralévő életünkben." A gondolat mögött álló jelenség egyre egyértelműbb: a hőhullámok gyakoribbak, intenzívebbek és hosszabbak, miközben a társadalmak még mindig átmeneti időjárási eseményként kezelik őket – számolt be a Deutsche Umwelthilfe nevű környezetvédelmi szervezet és a Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal álláspotjáról a német Utopia.
A felmelegedés hatásait a városi élet is felerősíti
A szakértői elemzés szerint a probléma nem csupán az időjárás változásában rejlik, hanem abban is, hogy a városok, az infrastruktúra és a közszolgáltatások jelentős része még a múlt század éghajlati viszonyaira lett tervezve. A sűrűn beépített, zöldfelületekben szegény városi környezetekben a hőség különösen súlyos hatásokat okoz: éjszakai felmelegedést, egészségügyi kockázatokat és életminőség-romlást.
A hőhullámok társadalmi hatása nem egyenlően oszlik el. A leginkább érintettek
- az idősek,
- a krónikus betegek, valamint
- azok, akik rosszul szigetelt lakásokban élnek vagy
- fizikai munkát végeznek.
Kapcsolódó cikk
Mindez egyre sürgetőbb kérdéssé teszi a városok átalakítását, a zöldfelületek növelését és a hővédelem intézményi szintű megerősítését. A tanulmány üzenete tehát egyértelmű: a kérdés már nem az, lesznek-e újabb extrém nyarak, hanem hogy a társadalmak mikor ismerik fel a hosszú távú berendezkedés, vagyis a változtatások szükségességét. Vagyis a zöld területek növelését és a beépítések csökkentését kellene előtérbe helyezni.
