Ezekben a napokban Európa nagy részéhez hasonlóan Magyarországot is erős hőhullám sújtja, a hőmérséklet jellemzően még éjszaka sem csökken 25 fok alá, napközben pedig sokfelé 40 fok közeli maximumokat lehet mérni. A rekkenő forróság hatalmas megterhelést ró az emberi szervezetre, sőt, a halálozási kockázatot is növeli. A többlethalálozásra vonatkozó megfigyelésekből ugyanakkor az elmúlt években kirajzolódott egy különös mintázat: a hőség több nő halálával hozható összefüggésbe, mint férfiével. Egy 2022 nyarán készült, 35 európai országra kiterjedő elemzés például arról számolt be, hogy a hőséggel összefüggő halálesetek száma 56 százalékkal magasabb volt a nők, mint a férfiak körében. Friss riportjában a Deutsche Welle az első hallásra különösnek ható különbség magyarázatának járt utána szakértők bevonásával.
Hőség miatti női halálozások száma: ezért magasabb
Széles körben elterjedt feltevés, hogy a nők hormonális okokból lehetnek érzékenyebbek a hőségre. Nemcsak kevesebbet izzadnak, mint a férfiak, de magasabb a testzsírszázalékuk is, illetve a progeszteron hormon eleve magasabbra emeli testük maghőmérsékletét. Ugyanakkor a hőség emberi szervezetre gyakorolt hatásait kutató szakemberek szerint ez a tézis nem feltétlenül állja meg a helyét a valóságban. „Mindent egybevetve az eddig megjelent tanulmányokból az látható, hogy a nők nem sokkal érzékenyebbek a hőségre, mint a férfiak. Ez valójában nem egy túl erős összefüggés” – fogalmazott Alexandra Schneider, a Helmholtz München környezeti epidemiológusa.
Hozzátette, léteznek apróbb eltérések a két nem között. A nők valóban kevesebbet izzadnak, testméretükhöz viszonyítva kisebb a bőrfelületük (ahonnan a verejték elpárologva hőt tud elvonni), illetve testzsíreloszlásuk is hátrányosabban érinti testük hőszabályozását. Sőt, mindebben a hormonok is közrejátszanak – de életkortól függően nagyon eltérő módon. Schneider e tekintetben a menopauzát követő életszakaszt emeli ki, amikor a szív- és érrendszeri kockázatok jelentősen megugranak. Az idősebb és szívproblémákkal élő nők pedig alighanem a hőség hatásaival szemben is a leginkább védtelenek. Ezzel együtt a szakértő szerint nem a biológia az elsődleges magyarázat arra, hogy a hőhullámok miért követelik több nő életét. „Az életkörülmények és a társadalmi közeg, amelyben a nők élnek, valószínűleg nagyobb mértékben meghatározzák a kockázatot, mint önmagában a hormonális állapot” – húzta alá.
Toby Mündel, a kanadai Brock Egyetem kineziológus professzora, aki a szélsőséges környezeti hatások emberi szervezetre gyakorolt következményeit kutatja, szintén úgy véli: túlzó feltételezés, hogy a nők pusztán biológiai okokból lennének nagyobb veszélyben a hőhullámok idején. Szerinte az életkor, a testalkat, a fizikai állóképesség és a mindennapi szokások határozzák meg elsősorban, hogy valaki miként tud megbirkózni a hőhullámokkal, nem pedig a biológiai nem. Jó példa lehet erre az izzadás. Noha a nők kevesebbet izzadnak, szervezetük ezt képes más módon kompenzálni. Bőrfelszínhez közeli ereik hatékonyabban tudnak ugyanis tágulni szükség esetén, javítva hőleadásukat a melegben.
A terhesség esete szintén azt mutatja, hogy a női szervezet hőséghez való alkalmazkodása összetettebb annál, mint amit pusztán a biológiai különbségek alapján gondolnánk. „A terhesség során a női szervezet valójában egyre jobban alkalmazkodik a hőséghez” – fogalmaz Mündel. A professzor szerint ugyanakkor fontos különbséget tenni a testi alkalmazkodás és a külső körülmények között. A várandósság ugyanis nem jelenti azt, hogy a női szervezet kevésbé lenne képes megbirkózni a magas hőmérséklettel, ugyanakkor a terhesség alatt a nagy fizikai megterhelés és a szélsőséges hőség együttes hatása nagyobb kockázatot jelenthet. Éppen ezért nem javasolt, hogy a gyermeket váró nők extrém melegben megerőltető fizikai munkát végezzenek – ennek oka azonban nem a szervezetük elégtelen hőtűrő képessége, hanem a fokozott terhelésből adódó veszély.
Az életkor hatása a hőségtűrésre
De akkor vajon miért látunk mégis magasabb női halálozást a statisztikákban? Mündel szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a kutatások gyakran a kórházi kezelések és sürgősségi ellátások adataira támaszkodnak. Márpedig a nők általában hamarabb fordulnak orvoshoz, mint a férfiak. „Ez nem élettani különbség” – hangsúlyozza a professzor, hozzátéve: nem mindig lehet megállapítani, hogy valaki valóban súlyosabb állapotba kerül-e a hőség miatt, vagy csak egyszerűen hamarabb kér segítséget. Az összképet az is torzítja ráadásul, hogy a hőség szervezetre gyakorolt hatásait vizsgáló kutatásokban jelentős adatbeli hiányosságok vannak. Mündel szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok nagyságrendekkel nagyobb része származik férfiakról végzett vizsgálatokból, miközben a női szervezet hőterhelésre adott válaszáról jóval kevesebbet tudunk.
Kapcsolódó cikk
Németországi adatok arra utalnak, hogy a nemek között különbség mögött elsősorban a népesség korösszetétele állhat. A Robert Koch Intézet szerint azért regisztrálnak több női halálesetet a hőhullámok idején, mert a legidősebb korosztályokban jóval magasabb a nők aránya. Ha azonban az adatokat 100 ezer főre vetítve, azonos életkorú csoportokban vizsgálják, már más kép rajzolódik ki: az idősebb korcsoportokban a férfiak halálozási aránya is magasabb lehet. Vagyis nem feltétlenül azért hal meg több nő a hőhullámok miatt, mert szervezetük kevésbé lenne ellenálló, hanem azért, mert többen vannak közülük a leginkább veszélyeztetett életkorban.
A munka is nagyobb megterhelést jelenthet
Ha a nők nem biológiai okokból érzékenyebbek a hőségre, akkor vajon mi magyarázhatja a statisztikákban látható eltéréseket? A szakértők szerint a választ elsősorban nem a szervezet működésében, hanem a hőhatásnak való kitettség különbségeiben kell keresni. Laurie Parsons, a londoni Royal Holloway Egyetem kutatója azt vizsgálja, hogyan jelenik meg a hőstressz a különböző munkakörökben, például az építőiparban, a mezőgazdaságban, a ruhagyártásban vagy a kereskedelemben. Meglátása szerint a nők számos területen hosszabb időt töltenek a szervezet számára megterhelő hőmérsékleti körülmények között: általánosságban 30-50 százalékkal több munkaidejük telhet a hőstressz szempontjából kritikus értékek felett, mint a férfiaké. Az építőiparban, amikor azonos munkát végző férfiakat és nőket hasonlítottak össze, a különbség egyes esetekben az 50 százalékot is elérte.
Parsons szerint ennek okai elsősorban társadalmi és munkaszervezési tényezők. A nők ugyanazon munkához gyakran több ruházatot viselnek, kevésbé érzik magukat felhatalmazva arra, hogy szünetet kérjenek, a férfiak által végzett, látványosan megerőltető fizikai munka pedig gyakrabban számít hivatalosan is hőkockázatnak. Ezzel szemben a nők munkája sokszor egyenletesebb, kevésbé feltűnő terheléssel jár, ezért kevésbé kap megfelelő figyelmet és pihenési lehetőséget.
A kutató ezt a különbséget a repülőgép-katasztrófák és az azbesztszennyezés közötti eltéréssel szemlélteti. Míg egy repülőgép-szerencsétlenség hirtelen bekövetkező, látványos esemény, amelyre azonnal reagálni kell, addig az azbeszt okozta károsodás lassan, hosszú idő alatt alakul ki, és sokkal nehezebben észlelhető. Hasonló a különbség a férfiakat és nőket érő hőterhelés között is: a férfiaknál gyakrabban jelentkezik hirtelen, jól felismerhető rosszullét formájában, míg a nőknél a terhelés sokszor folyamatosabb, de kevésbé látványos. A hőség okozta megterhelés ráadásul a munkaidő végével sem feltétlenül szűnik meg. Parsons szerint miközben sok férfi a munkanap után pihenhet, a nőkre gyakran további feladatok várnak a háztartásban és a gyereknevelésben.
A hőhullámoknak ezenkívül gazdasági következményeik is lehetnek. Parsons szerint például a ruhagyártásban a hőstressznek kitett dolgozók teljesítménye akár 30 százalékkal is csökkenhet. A formális munkakörökben dolgozók ezt gyakran hosszabb munkaidővel próbálják ellensúlyozni, ami tovább fokozhatja az egészségügyi megterhelést. Az önfoglalkoztatóknál pedig nincs ilyen lehetőség: számukra a hőség sokszor közvetlen bevételkiesést jelent, amely idővel a család egészére hatással lehet.
Összességében a kutatók szerint a hőhullámok idején tapasztalható nemi különbségeket nem a női és férfi szervezet közötti biológiai eltérések magyarázzák elsősorban. A hőség önmagában csak a kiváltó körülmény: hogy végül kik kerülnek a legnagyobb veszélybe, azt az életkor, az egészségi állapot, a társadalmi helyzet és a mindennapi élet körülményei is jelentősen befolyásolják.
