Az MRI, tehát a mágneses rezonancia alapú képalkotás alapelvét a 70-es években fedezték föl. A Semmelweis Egyetemen Európában az elsők között működött ilyen készülék, a 80-as évek közepétől. Jelenleg 3 teslás, azaz nagy térerejű gépet használnak, amely kiépítettségénél fogva a kontinensen működő egyik legmodernebb darab - írja a Semmelweis Figyelő .
"Kutatásaink szerteágazóak. A szülés során fellépő komplikáció miatt oxigénhiányos állapotban világra jövő csecsemőkről kiderítettük, hogy a testhőmérsékletük csökkentésével, az anyagcsere-folyamatok lassításával javítható az állapotuk. Az MR-spektrosztkópiás és diffúziós mérések megbízhatóan jelzik az agykárosodás helyét és mértékét, amiből következtetni lehet annak kiváltójára is, valamint a felépülés esélyeire. Nagyon érdekes még az úgynevezett egésztest-diffúziós mérés, amivel a limfómás gyerekeknél meg lehet ítélni, hogy az adott elváltozás tartalmaz-e élő tumorsejteket vagy nem. A terápiára vonatkozóan korábban merev protokollok voltak érvényben, így az arra mutatott választól függetlenül a betegeknek végig át kellett menniük egy kezelési sémán. Most személyre szabott gyógyításra van lehetőség a kemoterápiák között végzett MR-vizsgálattal . Ezáltal óriási mennyiségű sugárdózistól lehet megkímélni pácienseket. Korábban ugyanis 100-150 évnek megfelelő háttérsugárzást kaptak pusztán a diagnosztika kapcsán" - hangsúlyozta a technológiai fejlődés fontosságát Dr. Rudas Gábor, aki egy kilencéves kislány leletén mutatta be az eljárást.
