Az emlőrák után a méhnyakrák a női szervezet leggyakoribb rosszindulatú daganata, és minden tizedik daganatos halálozásért felelős. A fejlett országokban vezető haláloknak számít a nők körében. Mivel sokáig tünetmentes, így felismerni sem egyszerű, leghatékonyabban a nőgyógyászati szűréseken lehet felfedezni. Milyen életkortól javasolt részt venni ezeken a szűrővizsgálatokon, és milyen időközönként javasolt a vizsgálat megismétlése?
Milyen gyakran végezzünk nőgyógyászati szűrést?
A méhnyakrák gyakori előfordulása miatt évente egyszeri nőgyógyászati szűrővizsgálat (méhnyakrákszűrés, hüvelyi ultrahang) minden nőnek ajánlott a szexuális élet megkezdésekor, de a húszas évek elejétől legkésőbb mindenképpen. Akkor se hagyjuk ki a méhnyakrákszűrést, ha kaptunk korábban HPV -oltást, mert sajnos az oltóanyag sem nyújt védelmet minden vírustörzs ellen.
Ennél gyakrabban olyan esetekben javasolt a szűrés, ahol valamilyen terhelő tényező alapján rosszindulatú nőgyógyászati betegség gyakoribb előfordulása várható. Ilyen például a korábbi kóros rákszűrés eredménye, korábbi méhszájműtét során igazolt és eltávolított rákmegelőző állapot, családban, egyenes ági felmenők között előforduló nőgyógyászati rákos megbetegedés, egyes fertőzések.
Mit mutat a szűrés eredménye?
A nőgyógyászati rákszűrés során a szakember megvizsgálja a külső nemi szerveket, figyelve esetleges kóros eltéréseikre, feltárják a hüvelyt és a méhszájat. Ennek felszínéről és nyakcsatornájából arra kiképzett - többnyire műanyag - eszközzel sejteket lesodorva mintát vesznek citológiai vizsgálatra. Megvizsgálják a méhszáj hámborítását is, illetve áttapintják a kismedencei szerveket, kutatva az esetleges kóros folyamatok nyomai után. Végül az emlőket is megvizsgálja a nőgyógyász.
Összetettsége miatt a nőgyógyászati szűrés nem csak a méhnyak rosszindulatú folyamatainak felismerésére szolgál, de a hüvely, a kismedence, a petefészek és az emlők vizsgálatával is számos betegség diagnosztizálható.
