Mi okoz izomrángást?

A vázizomzatunkat alkotó harántcsíkolt izomrostok főként a mozgásért felelősek. Bizonyos esetekben ezek az izmok szakaszos, gyors megfeszülése és ellazulása tapasztalható, ami rángásként jelentkezik az adott izomzatban. Ez a mioklónusz, ami bármelyik harántcsíkolt izmot érintheti, korlátozódhat csak egy adott izomra, de például epilepszia esetén az egész testre is kiterjedhet, kialakulásáért többféle ok tehető felelőssé.

A szemnél észlelt izomrángás nem ritka jelenség, de a legtöbbször teljesen ártalmatlan, és leggyakoribb kiváltó oka a stressz vagy a magnéziumhiány. De ne becsüljük le, mert komolyabb betegség, akár daganat is állhat a háttérben. Ezt hogyan tudhatjuk meg, és mi a teendő? Cikkünkben a válasz!

Mivel az izmok működését az idegrendszer irányítja, számos esetben az ilyen eredetű megbetegedések állnak az izomrángás hátterében. Az epilepszia bizonyos formái mellett a Huntington-szindróma is járhat izomgörcsökkel , mindkettő általában nagy kiterjedésű akaratlan izomrángással jár. Emellett olyan súlyos betegségek tünete is lehet, mint a stroke, de a sclerosis multiplex és a Parkinson-kór velejárója is.

Mit jelezhet az izomrángás?

Izomrángás léphet fel idegrendszeri vagy fizikai leterheltség, stressz vagy kialvatlanság esetén is. A vitamin és vas-, nátrium-, kálium-, kalcium-, illetve magnéziumhiány ugyancsak az izmok rángatózásához vezethet. Állhat a hátterében átmeneti vérellátási zavar, de akár súlyos keringési megbetegedés is. A pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, vese és a hasnyálmirigy működési zavara is kiválthatja. Az amfetamin-fogyasztók egyik elvonási tünete szintén az izomrángás, emellett olyan baleset is, mint az áramütés, szintén izomrángást eredményez.

Az izomrángás legismertebb formája a csuklás, amely során a rekeszizom gyors megfeszülése és ellazulása a hangrésen átáramló levegő miatt jellegzetes csukló hanggal jár. Ez általában rövid ideig tart és ártalmatlan, de állhat mögötte az agyban található légzőközpont felfokozott működése is. Súlyos esetben azonban akár agydaganat is húzódhat a háttérben. Mint ismeretes, az emberi test izmait három nagy csoportba - sima, harántcsíkolt és szívizom - soroljuk. Az akaratlagosan nem befolyásolható simaizmok a belső szerveket - a gyomor és bélrendszer, a légcső, a hörgők, a vesék, a húgyhólyag, az ivarszervek, az érfalak - valamint a bőrt mozgatják, működésüket a vegetatív idegrendszer szabályozza. Ha az ilyen szervekben kóros folyamatok játszódnak le, gyulladás vagy kő alakult ki, görcsös összehúzódás következik be.