A tinédzser egyfelől kíváncsian, másfelől rettegve várja, őt mikor éri utol a menzesz. Vannak nagylányok, akiknek már megjött, akik felmentést kapnak tornából, és sokan otthon is maradhatnak azokon a bizonyos napokon. Elsőre mázlistának tűnhetnek, később azonban kiderül, hogy nem is olyan nagy áldás ez, mint aminek tizenévesen látszik. Aztán jön az első nagy ijedség, amikor kimarad, a kezdeti rendszertelenség, esetleg valamiféle rendellenesség, ami előrevetít a szörnyű jövőt, majd pedig az első nagyobb megkönnyebbülés, és a tudat, hogy nem, még nincs itt az ideje az anyaságnak.
Számtalan érzés, érzelem kavarog a nőkben a saját ciklusuk kapcsán. És nem csak az agyban, a testben is. Megváltozott viselkedés, tudattalan tettek, őrjítő fájdalmak, embertelen görcsök, és megmagyarázhatatlan tünetek kísérhetik, melyek hónapról átveszik az irányítást mind a szervezet, mind pedig az elme felett. A szerencséseknél a hosszú évek alatt ez a havi hercehurca megszokássá szelídül. Egyre elviselhetőbbé válik, kialakulnak a PMS-re és a menzeszre adható legjobb reakciók, válaszok.
Kiderül, melyek a hatékony gyógyszerek, és mik a tuti trükkök a kínok csillapítására. Később aztán a fogamzásgátló szabályoz, korlátozza a kósza vérzéseket, kiírtja az ocsmány pattanásokat, és ami a legfontosabb, rendszerességre nevel. Beidomít egy remekül működő szisztémába, melyet aztán a várva várt kisbabák bomlasztanak meg ismét egy időre. A test azonban újra és újra elindul, fáradhatatlanul hajtja, és addig-addig kényszeríti vérzésre a testet, amíg már olyannyira a szívhez nő, hogy alig akad olyan, aki önként el akarja engedni.
Természetesen az a harmincvalahány év, és a benne foglalt körülbelül négyszázötven ciklusidőszak minden nőnél más és más. Mindenki egyedi, nincs két egyforma test, így pedig nincs két ugyanolyan menstruációs ciklus sem. Van, aki gond nélkül kihordja lábon, és van, aki egy szem gyógyszerrel letudja az egészet. Olyan is akad, aki csak hírből ismeri a PMS-t, csak mert látja és tapasztalja a környezetében élők viselkedésén. Aztán van olyan is, aki alig lát a migréntől , képtelen felkelni a földről, és orvosi segítségre szorul. És nem, nem mindenki növi ki, vagy alakítja, formálja a saját képére a menstruációját. A kevésbé szerencséseknek évtizedeken át pár hetente orrba gyűrődnek, számukra ugyanis minden egyes alkalommal elölről kezdődik a harc, akárcsak kamaszkorukban.
Éppen ezért nem lehet elmenni szó nélkül sem a premenstruációs szindróma, sem pedig a menzesz orvosi megközelítése mellett. Mert a lélek és a test az egy dolog, a biológia, a hormonrendszer és a különböző elváltozások pedig egy másik. Ezért megkérdeztük Dr. Balogh Sárát, a New Beauty Orvosi Esztétika Központ nőgyógyászát, szerinte miként változik az úgynevezett "havibaj" az idő előrehaladtával. A szakértő elmondta, az alapvető különbség az, hogy tinédzserkorban a ciklus még nem állt be.
"Egyénileg változó, hogy 12 és 17 év között mikor indul be a menstruáció. Ebben az időszakban azonban a hormonszintek még nem álltak be teljesen a normális ciklusívhez, és az is egyénileg változik, hogy beáll-e egyáltalán valaha rendszeresre. Tinédzserkorban előfordulhat, hogy jó pár évig teljesen rendszertelen a ciklus, hogy nem 28 naponta jön, és nem 3-5 napig tart. Esetleg ki is marad 1-1 alkalom. Sokaknál jelentkezik például a juvenilis hypermenorrhoea is, ami egy nagyon bőséges menstruációs vérzést jelent. Fiatal korban emiatt gyakran fordulnak nőgyógyászhoz a betegek. De az is egy fiatalkori kórkép, hogy elhúzódó, bőséges, esetleg darabos menstruáció jelentkezik. Ilyenkor fontos, hogy felismerjük, irreguláris, azaz szabálytalan (vagy rendszertelen) menstruációról van-e szó.
Döntő lehet az is, hogy mennyi ideig tart a menzesz. Hogy elhúzódik, vagy csak rövid ideig tart. Hogy van-e a menzeszidőszakon kívül is pecsételő vérzés. Ezek ugyanis mind újabbnál újabb kérdéseket vetnek fel" - mondta el a Házipatika.com kérdésére Dr. Balogh Sára, és hangsúlyozta, hogy egyes tünetek, vagy változások más-más kórképet jelezhetnek egy tinédzser, egy középkorú, vagy éppen egy 50 éves nőnél.
" A petefészekciszta például okozhat irreguláris ciklusképet, ezért utána kell járni, hogy mi van a hátterében. Serdülőkorban egy ugyanilyen elváltozás a legtöbb esetben a hormonális ingadozásra vezethető vissza. Ezért fordulhat elő, hogy még szűz páciensek esetében is orális fogamzásgátlást indítunk. Ezt elsősorban nem a fogamzásgátlás céljából tesszük, hanem cikluskontroll miatt, hogy beálljon egy rendszer. Ez például kimondottan fiatalkorban jellemző, a középkorú nőknél már nincsenek ilyen eltérések. Egy ciszta persze bármikor megjelenhet, de az életkor függvényében mást és mást jelent. Egy 50 éves nőnél mindig el kell kezdeni kivizsgálni, hogy a hirtelen elváltozásnak, a nagyon bőséges mennyiségnek, a darabos vérzésnek nincs-e a hátterében esetleg daganatos elváltozás, vagy egy jóindulatú daganat, egy mióma, vagy egy polip. Egy serdülőnél azonban nem ez az első, amire gondolunk. Ezek talán a legfontosabb eltérések az eltelt idő függvényében."
