Tavaly csupán 672 olyan kérelem érkezett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK), amelyben engedélyhez kötött külföldi gyógykezelés finanszírozását kérik a betegek. Ezek közül 611 esetben a társadalombiztosításba itthon még be nem fogadott, vagyis nem finanszírozott kezelés térítését kérték - írja az MNO .
Németországba, Ausztriába és Hollandiába mentek a legtöbben
"Ezek a kérelmek valószínűleg leginkább rosszindulatú daganatos vagy ritka betegséghez kapcsolódnak. Ezekben az esetekben a betegek fordulhatnak olyan kezelési módokhoz, amelyek akár csak klinikai vizsgálat keretében, de elérhetők más országokban" - nyilatkozta a portálnak Oberfrank Ferenc, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ( OEP ) korábbi főigazgatója. Ilyen esetekben kutatási, fejlesztési stádiumban lévő gyógyszerekkel próbálkozhatnak azok, akiket erre alkalmasnak találnak, a betegek pedig méltányossági kérelmet adhatnak be annak érdekében, hogy a kezelést finanszírozza az egészségpénztár.
A 611 kérelem azonban meglehetősen kevésnek tűnik annak tükrében, hogy Magyarországon évente nyolcvanezer új daganatos beteget diagnosztizálnak. A végül engedélyezett külföldi ellátások 99 százalékát az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban vették igénybe, túlnyomórészt Németországban, Ausztriában és Hollandiában. Két esetben történt ellátás az Amerikai Egyesült Államokban, míg egyszer Izraelben. Engedélyeztek többek között sebészeti, genetikai, sugár- és izotópterápiás onkológiai ellátásokat, valamint idegen csontvelődonor keresését is. Mindez a tavalyi évben több mint kétmilliárd forintjába került az államnak.
Kisebb számban - 61 esetben - olyan kérelmek is érkeztek, amelyek az egyébként hazánkban is elérhető kezeléseket vették volna igénybe külföldön. Oberfrank Ferenc szerint elsősorban a rövidebb várólisták miatt választják az amúgy itthon is igénybe vehető kezeléseket külföldön. Ilyenkor jelentős többletköltséget jelenthet a betegeknek a külföldi ellátás.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: