Egy most készült tanulmány megállapításai minden irodában dolgozó, így a munkanapjukat íróasztal mellett töltő magyarok számára is nagyon ismerős képet vázolnak fel. A 9-től 5-ig tartó üldögélés olykor elég megterhelő, ráadásul nyilvánvalóan nem is egészséges. De a munkát el kell végezni, és csak ritkán lehet megszakítani sétával vagy kávézással. Aki ilyen helyre jár dolgozni, ezek szerint nem menekülhet a derékfájástól és a szívbetegségektől? A probléma komolyságát jól illusztrálja, hogy csak a jó minőségű budapesti A és B kategóriás irodaházakban 300-400 ezer ember dolgozhat , és nyilván ennél sokkal több az összes irodai munkát végző munkavállaló száma a fővárosban és azon kívül.
Az említett tanulmány , amelyet az Amerikai Szívtársaság folyóiratában tettek közzé, azonban némi biztató eredményt hozott az íróasztal mellett töltött munkanappal kapcsolatban. A munkahelyi üldögélés ugyanis nem olyan rossz a szívnek és nem hat annyira negatívan a várható élettartamra, mint például a tévénézés. "Rengeteg szóbeszéd van arról, hogy ma már 'az ülés az új dohányzás'. A kutatásaink eredményei azt mutatják, hogy nem minden ülve töltött órának ugyanolyan a hatása, azaz a munkahelyi ülésnél is károsabb lehet, ha a szabadidőnket ülve töltjük" - mondta Jeanette Garcia, a Közép-Floridai Egyetem professzora a Time magazinnak .
A napi 5 óra tévézés már veszélyes
A tanulmányban közel 3600 felnőtt számolt be arról, hogy mennyi időt töltött a munkahelyén ülve, tévénézéssel és edzéssel az előző évben. Demográfiai, életmód- és egészségtörténeti információkat is szolgáltattak. A kutatók nyolc éven át követték figyelemmel a résztvevők egészségét, amelynek során 129 embernek volt szív- és érrendszeri problémája, 205 pedig meghalt.
A kutatók megállapították, hogy a gyakori vagy ismétlődő munkahelyi ülést nem lehetett a halálozás és a szívbetegségek fokozott kockázatával társítani. A naponta négy vagy több órányit tévézők azonban 50 százalékkal nagyobb eséllyel vannak kitéve a szívbetegségek nek és a korai halálozásnak, mint azok, akik napi két órát vagy annál kevesebbet ültek a képernyő előtt.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kutatók csak afroamerikai felnőttekkel dolgoztak, akik körében aránytalanul magas a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása. Garcia szerint azonban az eredmények más populációkra is érvényesek. (A magyarországi szív- és érrendszeri megbetegedések elterjedtsége is elég rossz képet mutat.) A demográfiai tényezők azonban szerepet játszottak a tanulmányban, nevezetesen, akik íróasztal mellett dolgoznak gyakrabban mennek edzeni, mint azok, akik több fizikai tevékenységet végeznek a munkájuk során.
Heti legalább 150 percnyi fizikai tevékenység
Másrészt a munkahelyen kívüli edzés csaknem mindig jó hatással van az egészségre. Azok, akik a szabadidejüket tévézéssel töltötték, azt valószínűleg a mozgás rovására tették. Az új tanulmányban például azok, akik hetente legalább 150 percnyi mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitást végeztek, kevesebb egészségi problémáról számoltak be még akkor is, ha sokat tévéztek. Egy másik közelmúltban készült tanulmány azt is kimutatta, hogy ha mindössze 30 perc napi ülést felváltanak bármely más tevékenységgel, az a halálozási kockázatot 17 százalékkal csökkenti.
A televízió előtti lustulás egyéb egészségtelen szokásokat is vonzhat. Garcia szerint a szabadidős ülések és a televíziózás általában más viselkedéssel, például nassolással vagy alkohol fogyasztásával is kapcsolatos. De a késő estébe nyúló televíziónézés megzavarhatja az alvási mintákat is, ami szintén összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel. Továbbá ahogyan az emberek ülnek a tévé előtt, az valószínűleg más, mint az íróasztalánál töltött idő. Garcia szerint, ha valaki egy filmet vagy műsort néz, nem áll fel közben. Az irodisták ezzel szemben megbeszélésekre járnak, kávéznak, elsétálnak vizért - és az üléssel töltött idő megszakítása csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát.
