Ha valaki a környezetében élőknél jelentősen gyakrabban kap el - sok esetben akár súlyosabb és nehezebben is kezelhető - fertőzést, arra rendszerint azt mondjuk, hogy gyenge az immunrendszere. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondja, mit lehet tenni ilyen esetben.
Fertőzésre való hajlam
Ha valaki az átlagosnál érzékenyebb a fertőzésekre, akkor a gyakori megbetegedés mellett az általános közérzete és egészségi állapota sem megfelelő. Az érintetteknél egyéb tünet, betegség is fennállhat, például autoimmun rendellenességek, a gyulladásra utaló magas CRP-szint vagy egyéb vérkép eltérések (például vérszegénység). Ezek mellett étvágytalanság és emésztési problémák (hasmenés, hasfájás, puffadás) is jelentkezhetnek, csecsemők és gyermekek esetében pedig a fejlődés elmaradását tapasztalhatjuk. A fertőzésre való fokozott hajlam hátterében tehát rendszerint megtalálható valamilyen egyéb ok is.
Mit tegyünk?
Ha gyakran vagyunk betegek, mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, ugyanis sok esetben már egy gyors vérvizsgálat is sokat elárulhat a kiváltó okokról. A tünetektől függően azonban egyéb vizsgálatokra is szükség lehet. "Az esetek kisebb részében áll immunbetegség a háttérben, ilyen irányban azonban érdemes szűrővizsgálatokat végeztetni. Ezeknek a betegségeknek némelyike olyan enyhe tüneteket okoz, hogy az érintettek évekig nem is ismerik fel, vagy épp a gyakori fertőzések irányítják csak rá a figyelmet" - ismerteti a szakember. Emellett ajánlott kikérni egy fül-orr-gégész véleményét is, az orrmelléküregekről készült képalkotó vizsgálat (például CT) ugyanis segíthet egy esetleges hajlamosító anatómiai ok felismerésében.
Tanácsok a megelőzéshez
Egészségi állapotunk megőrzése, illetve a fertőzések elkerülése érdekében nagyon fontos a rendszeres és alapos kézmosás. Étkezések előtt, hazaérkezésünk után, valamint orrfújást, köhögést, mosdóhasználatot, kisgyermek pelenkacseréjét és a szemét kidobását követően mindig mossunk kezet! Fontos, hogy ételeinket és italainkat ne osszuk meg másokkal, illetve kerüljük a közös pohár és evőeszköz használatát is.
Ne látogassuk beteg ismerőseinket, és igyekezzük csökkenteni a fertőzések kockázatát. Az olyan időszakokban, amikor fokozott a kórokozók terjedésének esélye, fertőtlenítsük rendszeresen a gyakran használt eszközöket - például a kilincseket, a villanykapcsolókat és a távirányítókat - a lakásban.
A kialvatlanság és a krónikus stressz bizonyítottan csökkenti a védekezőképességet a betegségekkel szemben. Felnőttek esetében átlagosan napi 7-8 óra alvás javasolt, ez próbáljuk meg betartani. Ha elalvási problémáink vannak vagy gyakran felébredünk, krónikus nappali fáradtság esetén érdemes alvás specialista segítségét kérni. A stressz csökkentésében pedig életvezetési tanácsadó tud segíteni, de jót tehet a masszázs, a jóga, a hobbi és a rendszeres sport is. A mozgásterapeuta az esetleg meglévő betegségeink mellett is biztonsággal végezhető mozgásformát tud javasolni. A túl gyakori vagy megerőltető edzés például még fáradékonyabbá tehet - ahelyett, hogy támogatná a már legyengült immunrendszert .
Az egészséges táplálkozás mellett érdemes figyelmet fordítani a vitaminpótlásra is. A gyakori megbetegedés hátterében ugyanis alacsony D-vitaminszint vagy vashiány is állhat. A készítményeket azonban csak orvosi ellenőrzés mellett ajánlott szedni. Érdemes kikérni orvosunk véleményét a védőoltásokkal kapcsolatban is. A vakcinák ugyanis segíthetnek csökkenteni egyes betegségek kockázatát, de gyakori megbetegedések esetén különösen fontos a megfelelő időzítés. Lázas állapotban és akut betegség ideje alatt nem kaphatjuk meg az oltásokat. Azonban elérhető már olyan készítmény is, amely légúti fertőzést okozó, de már elölt baktériumokat tartalmaz, így a védőoltáshoz hasonlóan immunizálja a felső légutakat. Viszont erről is ajánlott kikérni az orvosunk véleményét.
