A mikroorganizmusok közül az egyik leggyakrabban fertőző kórokozó a HPV, azaz a humán papillomavírusok családja. Eddig több mint 150 törzse ismert, ezek mindegyike a hámszövettel borított szerveket támadja meg, és csak emberekben okoznak fertőzést.
A bőr-bőr vagy a nyálkahártya-nyálkahártya érintkezésével terjedő HPV-fertőzés két alapvető módon megy végbe: szexuális vagy nem szexuális úton. Leggyakoribb mód a nemi érintkezés: az aktusok és a partnerek számának növekedésével egyenes arányban nő a fertőzés esélye is.
A HPV bizonyos törzsei jóindulatú hámelváltozásokért tehetők felelőssé, míg a nemi szervek tájékán úgynevezett nemi szemölcsöt, kondilómát okozhatnak, hosszú távon pedig akár „rákmegelőző” állapotot és rosszindulatú daganatot idézhetnek elő.
Miért fontos a HPV elleni védőoltás?
A HPV-vel való fertőződés, illetve a méhnyakrák kockázata csökkenthető a HPV elleni védőoltással, rendszeres méhnyakszűréssel, továbbá a nem túl korai életkorban megkezdett, felelősségteljes szexuális élettel.
A védőoltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a HPV megjelenése esetén gyorsabban termeljen ellenanyagot, ezáltal a szervezet sikeresen kivédheti a fertőzést. A HPV elleni védőoltás meg tudja előzni a tartós fertőzést a vírus azon típusai esetében, amelyek tisztított fehérjéi megtalálhatók a vakcinában.
Hány éves korig érdemes felvenni a védőoltást?
Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, 2 oltásra van szükség 6 hónap különbséggel, amennyiben az oltási sorozat megkezdésekor az oltandó nem töltötte be a 15. életévét. Az első oltás idején a 15 éves életkort már betöltött fiatalok oltásához három adag szükséges. Az első két részoltás között két hónap intervallum tartandó, és a 2. oltás után minimum 3 hónappal lehet beadni a 3. dózist.
A legcélszerűbb a szexuális élet kezdete előtt megszerezni a védettséget, de későbbi életkorban sem felesleges, és hátránnyal vagy kockázattal sem jár.
Mi történik, ha valakinek problémás a citológiai lelete?
A nem negatív citológiai lelet azt mutatja, hogy a probléma felderítésére további nőgyógyászati, klinikai diagnosztikus vizsgálatokra van szükség. Amennyiben rákmegelőző állapot áll fenn, akkor járóbeteg-ellátásban kezelhető. Méhnyakrák diagnózis esetén pedig kórházi kezelésre van szükség.
Azt azonban érdemes leszögezni, hogy a vakcina a HPV-fertőzés gyógyítására nem alkalmas. A védőoltás azoknál a leghatékonyabb, akik még nem fertőződtek meg HPV-vel, valamint a korábban HPV-fertőzésen átesetteknél is alkalmazható a további fertőzések, illetve az újrafertőződés megelőzésére.
Járjunk szűrővizsgálatokra!
Az önkéntesen és térítésmentesen igényelhető vakcina várhatóan védelmet nyújt azon HPV-típusok ellen, amelyek a méhnyakrákos esetek mintegy 90%-át okozzák. Ezeken kívül más magas kockázatú HPV-típusokról is ismert a rákkeltő hatásuk, amelyek ellen az oltás nem, vagy csak kevésbé nyújt védelmet. Ezért a 25 éves kor feletti, védőoltásban részesült nők számára is ajánlott, hogy rendszeresen vegyenek részt méhnyakrákszűrésen. Ritkán ugyan, de olyan HPV-típusok is okozhatnak rákos megbetegedést, amelyek ellen nem nyújt védelmet a védőoltás. A szűrés azért fontos, hogy időben felismerjük, ha a fertőzés következtében kóros folyamat indult el a méhnyak területén. A kezelés időben történő megkezdése nagymértékben garantálja annak sikerét és a teljes gyógyulást.
