A nyár önmagában is nagy veszélyeket rejt
Ilyenkor, a nyári melegben még inkább ki vagyunk téve a hasmenéssel járó betegségeknek, hiszen elég egy korty a strandmedence vízéből, vagy egy falat rosszul átsütött hal, esetleg egy-két kézmosás elmulasztása WC használat után, máris megvan a baj.
Még kellemetlenebb, amikor a hasmenés a nyaralásunkat keseríti meg. Amikor a napozóágyon való sütkérezés helyett a mellékhelyiségben ücsörgünk, és azon morfondírozunk, vajon elég lesz-e az a négy csomag toalettpapír, amit az utazásra magunkkal hoztunk.
Sovány vigasz ilyenkor, hogy a hasmenés a szervezet természetes tisztulási folyamata, és elvileg két-három napon belül elmúlik. Az egyhetes nyaralásból, amit egész évben epekedve vártunk, súlyos veszteség az a néhány nap, nem is beszélve más tünetekről, mely a fertőzések okozta hasmenést kísérheti: az esetleges görcsökről, hányásról, és arról, hogy hiába a vízpart vagy az egzotikus táj, a mi mozgásterünk a néhány négyzetméteres mellékhelyiségre szűkül.
Megdöbbentő adat, hogy csupán néhány évvel ezelőtt is 2,5 millió ember halálát okozta a hasmenés, mert hosszú távon vízvesztéshez, valamint só-, nátrium-, kálium-, magnézium- és klórvesztéshez vezet. Ilyen esetben pedig a vérnyomás annyira leeshet, hogy ájulás, ritmuszavar, életveszélyes állapot alakulhat ki.
Miért nem foglalkozunk ezzel a problémával? Talán nem ismerjük az orvosi szakkifejezéseket a hasmenéssel kapcsolatban, de azt mi is tudjuk, hogy a tartósan elhúzódó hasmenésre nem szabad legyinteni. A három napnál tovább tartó, kórosan gyakori székletürítés komoly gondokat okozhat, ezért mindenképpen forduljunk orvoshoz. Különösen veszélyeztetettek az idősek és a gyermekek, akiknek védekező képessége gyengébb, mint egy életerős felnőtté.
Van megoldás
A hasmenés egyik fajtája az úgynevezett akut vagy alkalmi hasmenés. Ez esetben eldönthetjük, hogy kivárjuk, míg kínjaink megszűnnek, vagy megpróbálunk segíteni magunkon.
Minél hamarabb jut gyógyszer a szervezetünkbe, annál erősebb a méregtelenítő hatás. Érdemes tehát rendszeresen kis mennyiséget tartani magunknál, hogy ne érhessenek váratlanul a kínzó tünetek.
