Az Eurostat 2020-as adatai szerint a fűtés (63,7 százalék) és vízmelegítés (16,3 százalék) a két legtöbb energiát fogyasztó terület a háztartásban, a főzés pedig a negyedik helyen áll (6,7 százalék). Jelen gyűjtésben a fűtésről külön nincs szó, de most, amikor a gáz ára miatt előtérbe került az elektromos fűtésrásegítés, fontos megemlíteni: a klímaberendezések, fűtőpanelek, hősugárzók esetében is igaz, hogy mielőtt beszereznénk őket – akár szakemberrel egyeztetve – át kell gondolni az igényeinket, a különböző berendezések fogyasztását, és ennek megfelelően kiválasztani a leghatékonyabb megoldást.
Így kerül kevesebbe a mosás, szárítás
Mivel a mosás, szárítás is sokat fogyaszthat, érdemes néhány szabályt betartani ahhoz, hogy spórolni tudjunk. Mosógépünket például csak akkor indítsuk el, ha tele tudjuk pakolni. Mérések alapján egy 30 fokos mosás harmadannyi áramot fogyaszt, mint egy 60 fokos: válogassuk szét tehát szennyezettség szerint a kimosandó ruhákat; a kevésbé koszosakat elegendő 30 fokon mosni, így élettartamukat is meghosszabbíthatjuk. Ha van a gépen rövid program, használjuk a normál szennyezettségű ruhák mosásához. Csakis akkor használjunk előmosást, ha igazán szükséges (helyette inkább áztassuk a ruhát az összegyűjtött fürdő- vagy zuhanyzóvízben).
Fogyasztásmérő segítségével mérjük meg a különböző programok energiafogyasztását, és használjuk a takarékosabbat. Igyekezzünk a gépi mosást elkerülni: csak a foltot mossuk ki kézzel, ne az egész ruhát; szellőztessük a ruhát; csak akkor mossunk ki valamit, ha tényleg koszos; viseljünk kötényt főzéshez, takarításhoz. Tartsuk tisztán mosógépünket, így élettartama megnő, és a mosás is hatékonyabb. Tisztítsuk ki a szűrőt, távolítsuk el a fűtőszálon lévő vízkövet ecetes öblítéssel, esetleg olcsón beszerezhető mosószódával vagy citromsavval.
Mennyit fogyaszt a mosási hőfok?
A GreenDependent Intézet 41 gödöllői háztartással együttműködve érdekes kísérletbe vágott bele. A résztvevők 8-10 héten keresztül minden mosásuk adatait naplóban rögzítették, az így összegyűjtött adatokból pedig a következők derültek ki:
- Ha fél vagy kis adaggal töltjük meg a gépet, akkor az átlagban valóban kevesebbet fogyaszt, de közel sem feleannyit, mint a teljes adagos mosás.
- Sokan idő hiányában nem teregetik ki azonnal a ruhákat, ezért egy felesleges öblítő- vagy centrifugakört is beiktatnak. Ezt érdemes elkerülni.
- Minél alacsonyabb a mosás hőfoka, annál alacsonyabb annak fogyasztása is. De érdemes figyelmet fordítanunk a valóban jelentős különbségekre: a 90C°-os mosások átlagfogyasztásának az 50C°-os csupán a fele, a 40C°-os a harmada, a 30C°-os pedig az ötöde.
Ami a szárítógépet illeti, amennyiben lehetséges, ne használjuk, hanem teregessük ki ruháinkat, télen is. Ezzel nemcsak a pénztárcánkat, de a környezetünket is kíméljük (sőt, otthonunk télen gyakran alacsony páratartalmát is növelhetjük, amivel hőkomfortunk nőni, és fűtésigényünk csökkenni fog). Ha mégis szárítógépet veszünk, válasszunk olyat, amely rendelkezik automata nedvességérzékelővel, így a szárítási idő rövidebb lesz. Jó, ha tudjuk, hogy a kombinált mosó- és szárítógépek jóval többet fogyasztanak, mint a két készülék külön.
Kicsi, de fogyaszt
Gyakran indítjuk a vízforralót több vízzel, mint amennyire szükségünk van? Sajnos nem vagyunk egyedül. Ha minden második magyar háztartásban (kb. 2 millió háztartás) naponta 0,5 l vizet feleslegesen forralnak fel, az 26,2 millió kWh-nyi elpazarolt energia. 1 hónap alatt 1 kWh-nyi energiát takarítunk meg csak azzal, ha 1 liter tea elkészítéséhez 1,5 liter helyett a szükséges 1 liter vizet forraljuk fel.
