Nemrég jelent meg az a 4500 amerikai gyerek bevonásával készült tanulmány, amely összefüggést keresett aközött, hogy a 8-11 éves gyerkőcök mennyi időt töltenek szabadidejükben képernyők előtt, mennyit alszanak , és milyenek a mentális képességeik.
A tanulmány szerzői arra jutottak, hogy bizony nagyon is létezik összefüggés a fentiek között. Akik ugyanis napi két óránál kevesebb szórakozásra engedélyezett képernyőidőt kaptak, jobban teljesítettek egy mentális képességeiket vizsgáló teszten, mint a többiek. Akik pedig ezt a napi két óránál kevesebb képernyőidőt 9-11 óra alvással kombinálták, azoknak a teljesítménye bizonyult magasan a legjobbnak.
A tanulmányról
A kutatók kérdőíveket töltettek ki a gyerekekkel, hogy megbecsüljék a kisiskolások szabadidős képernyőideje és alvásideje mellett azt is, hogy például mennyi időt szánnak mozgásra. Emellett arra is megkérték a gyerekeket, hogy töltsenek ki egy tesztet, amely a kognitív képességeket vizsgálta - szerepeltek benne például a nyelvvel, a figyelemmel és a memóriával kapcsolatos kérdések is.
A tudósok értékelték a válaszokat, és olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint például a gyerekek testtömegindexe, bőrszíne, a serdülőkori változások, illetve hogy a kisiskolásoknak volt-e fejsérülésük , vagy sem.
Mit hoz a jövő?
Az eredményekre sokan felfigyeltek, de további vizsgálatok kellenek majd, hogy a kutatók különbséget tegyenek az egyes képernyőidők hatásai között. Nem mindegy ugyanis, hogy iskolai vagy szabadidős tevékenységekhez használnak-e a gyerekek képernyőket, és az sem, hogy mit csinálnak a kütyükkel.
A tudósok azt mondják, a videojátékok és a tudományos, ismeretterjesztő tévéműsorok jó hatással is lehetnek a gyerekek kognitív képességeire. Viszont a mobiltelefonozás és a közösségi médiaoldalak ártalmasak a memóriára, a figyelemre és az impulzuskontrollra.
Azt is kiemelték továbbá, hogy az adatokat önbevallásos alapon kapták meg a gyerekektől, a felmérés tehát a kisiskolások emlékein és őszinteségén alapszik (sokak szerint ez az egyik gyenge pontja, mivel nem biztos, hogy a gyerekek helyes adatokat adtak meg), illetve azt is elmondták, hogy a tanulmány készítése során csak egyszer kérdőíveztek, nem követték nyomon az esetleges változásokat a gyerekeknél. De sokan máris abban reménykednek, hogy ez a kutatás jó kiindulási alapot szolgáltat majd további tudósok hasonló témájú munkáihoz.
Forrás: BBC
