Általánosan elfogadott, hogy az éhség befolyásolhatja hangulatunkat, sőt olyan viselkedésformákra is hatással lehet, mint az agresszió és az impulzivitás. Brad Bushman, az Ohiói Állami Egyetem pszichológia professzora szerint az agynak szüksége van üzemanyagra az érzelmek szabályozásához, a düh pedig az egyik érzelem, amelyet nagyon nehéz szabályozni. Ezért jelenik meg az éhség kísérőjeként.
Jennifer MacCormack, az Észak-Karolinai Egyetem pszichológiai és idegtudományi kutatója az Emotion című folyóiratban közzétett tanulmányában pedig azt írja, hogy az éhség idegrendszeri hatásairól ugyan elég sok ismeretünk van, de "még mindig nem tudunk sokat az olyan pszichológiai mechanizmusokról, amelyek az éhségérzetet a dühödt éhséggel váltják fel". Ennek jobb megértése érdekében MacCormack és kollégái egy sor kísérletet végeztek, és úgy találták, hogy stresszes helyzetben az ember könnyebben átkerülhet az evés iránti vágy állapotából a dühös éhségbe.
Az éhség negatív hozzáálláshoz vezet
A kutatók több mint 400 embert kértek fel, hogy végezzenek el néhány online kísérletet. Olyan képeket vetítettek nekik, amelyek pozitív, semleges vagy negatív érzelmeket váltott ki belőlük. Például kiskutyákat, villanykörtéket vagy kígyókat láthattak. Ezután egy szándékosan kétértelmű képet mutattak nekik, amely ebben az esetben egy kínai írásjel volt. Majd a kísérletben résztvevőket (férfiakat és nőket vegyesen) megkérdezték az éhségszintjükről, a vetített képeket pedig a kellemestől a kellemetlenig tartó skálán kellett besorolniuk. Minél éhesebbek voltak az egyes emberek, annál valószínűbb volt, hogy a képet kellemetlennek minősítsék, ha előtte negatív képet mutattak nekik. Ez arra utal, hogy negatív helyzetben az emberek nagyobb valószínűséggel érezhetnek éhséghez kapcsolódó érzelmeket, mint amikor kellemes vagy semleges helyzetben vannak - írja a Time magazin .
Egy másik tanulmányban a kutatók körülbelül 200 főiskolást kértek fel, hogy vagy egyenek, vagy siessenek a laborba. Néhány diákot pedig utasítottak, hogy készítsen írásos feljegyzést az érzelmeiről, míg mások a semleges, hétköznapi tapasztalatokról írtak. Ezután mindegyiküket stresszes helyzetbe hozták azzal, hogy egy számítógépes programot kellett írniuk, amely összeomlott, mielőtt lefuthatott volna. A hiba pillanatában egy kutató lépett a szobába, és a diákot hibáztatta a számítógép problémája miatt.
A hallgatókat ezután felkérték, hogy töltsenek ki kérdőíveket, és számoljanak be az érzelmeikről és a kísérlet minőségéről. Azok a diákok, akik nem ettek, nagyobb valószínűséggel jelentették, hogy stresszesnek és gyűlölködőnek érzik magukat, ha nem az érzelmekre összpontosító írást készítettek. Nagyobb valószínűséggel írták le a számítógépes hiba miatt negatív véleményt megfogalmazó kutatót keménynek és elítélőnek. Másrészt viszont azok a diákok, akik az érzelmekről gondolkodtak, kevésbé voltak hajlandóak rossz érzésekről beszámolni vagy a kutatót negatívan jellemezni - még úgy is, ha olyan csoportba tartoztak, amely a vizsgálat előtt nem ehetett. Ez azt jelentette a felmérést készítők számára, hogy akik kevésbé ismerik az érzelmi állapotukat, nagyobb valószínűséggel reagálnak a dühös éhséget jellemző módon.
Az éhségérzet számos érzelmet felkorbácsolhat
"A dühös éhség kifejezést azonban nem lehet egyszerűen megfeleltetni a haragnak. Az emberek a vizsgálataink szerint nagyobb eséllyel érezték magukat erősen negatívnak, amikor éhesek voltak, és számítottak rá, hogy valami rossz történik. Ez pedig arra vall, hogy az éhségérzet sok negatív érzelmet, például dühöt, stresszt vagy undorodást válthat ki" - állította Kristen Lindquist, az egyetem pszichológia és neurológia tanára.
Fontos tudnunk, hogy az éhségérzet meglepően változatos módon jelentkezhet, és azt is érdemes észben tartani, hogy evés nélkül meddig mehetnek el még a "jó" emberek is, mígnem az éhségük megváltoztatja őket. MacCormack szerint azáltal, hogy jobban megértjük a tényezőket, amelyek befolyásolják az éhes embereket, eszközöket is kapunk, hogy befolyásoljuk az érzéseinket és a magatartásunkat. Az éhség miatt érzett düh megértése segíthet a kutatóknak abban is, hogy feltárják az éhségérzet érzelmekre gyakorolt élettani hatásait néhány orvosi szempontból kiemelten fontos csoportban, így az idősek, a cukorbetegek , az étkezési rendellenességekkel küzdők vagy a rendszeres diétára kényszerülők között.
