A fibromyalgia egy összetett és rendkívül nehezen diagnosztizálható betegség. Sokféle tünetet okozhat, amelyek egy része általános, vagyis számos egészségügyi probléma velejárója lehet. A szimptómák között szerepel a tompa fájdalom, ami jellemzően az izmokban és ízületekben jelentkezik. Ez gyakorlatilag az egész testet érintheti: a nyakat, a vállat, a mellkast, a hátat, a könyököt, vagy akár a feneket is. A gyakori tünetek közé tartozik az állandó fáradtság, a fáradékonyság, a fejfájás és az alvászavarok is. Kutatásokból az is kiderül, hogy a fibromyalgiával küzdő betegeknél nagyobb a szorongásos zavarok és a depresszió kialakulásának kockázata.
A fibromyalgia kiváltó lehetséges okokat a mai napig vizsgálják. Az eddigi kutatási eredmények és tapasztalatok alapján szerepet játszhatnak benne endokrinológiai tényezők - például a pajzsmirigyhormonok elégtelen mennyisége -, ahogy poszttraumatikus tényezők is, de akár a depresszió kísérőbetegsége is lehet.
A fibromyalgia és a COVID-19
Ahogy arról a Hindustan Times is beszámolt , az utóbbi időben egyre több koronavírus-fertőzésen átesett betegnél diagnosztizálnak fibromyalgiát: az érintettek többsége nő. Intő jel lehet a gyógyulás utáni krónikus fáradtság, az alvászavarok, az irritábilis bélbetegség és szorongás - írja témával foglalkozó cikkében az indiai napilap. Az elhízás, a koronavírus-fertőzés miatti kiegészítő oxigénkezelés és az intenzív terápiás kezelés is a fibromyalgia kialakulásának kockázati tényezői közé tartozik.
"A betegség oka ez esetben nem teljesen tisztázott. Az előzetes bizonyítékok arra utalnak, hogy kialakulását több betegségspecifikus mechanizmus magyarázhatja, beleértve azokat a sérüléseket, amelyeket a vírus az érfalban és a neuromuszkuláris - az izomrostok és az idegsejtek közötti - struktúrákban okoz, valamint az immunológiai zavarokat és a fertőzés miatt fellépő gyulladást is" - magyarázta Manoj Goel, a gurgai Fortis Memorial Kutatóintézet pulmonológiai igazgatója.
A koronavírus-fertőzéssel járó stressz szintén hozzájárulhat a fibromyalgia kialakulásához, és ronthatja vagy felerősítheti a már meglévő tüneteket is. A fibromyalgiából - bizonyos életmódbeli, vagy étrendbeli szokások megváltoztatásával - egy idő után fel lehet épülni. Manoj Goel szerint sokat segíthet ebben:
- a meditáció, a tudatos lazítás, a mély, hasi légzés és a progresszív izomlazító gyakorlatok, amelyek a kéz-, a láb-, és a hasizmokat is megdolgoztatják.
- az aktív mozgás szintén alkalmas erre: a fájdalom mellett az izmok merevségét is oldja. Ideális mozgásforma lehet a séta, a biciklizés, a jóga, és nagyjából minden olyan testmozgás, ami nem ró nagy terhelést a vázizomzatra és az izmokra.
- az étrend átalakítása is javíthat az érintettek állapotán: az egészségtelen, szénhidrátban és zsírban gazdag fogások helyett sok zöldséget és gyümölcsöt érdemes fogyasztani.
- a túlzott alkoholfogyasztást ilyenkor is kerülni kell, ugyanis rossz hatással van az alvásminőségre, emellett számos egyéb káros egészségügyi hatással jár.
- a pihentető, minőségialvásszintén hozzájárulhat a gyógyuláshoz.
