Hüvelydaganatnak a hüvelyből kiinduló daganatokat nevezzük, maga az elváltozás pedig jó- és rosszindulatú egyaránt lehet. A hüvely jóindulatú daganatai ritkák, de a rosszindulatúak sem gyakoriak: utóbbiak az összes rosszindulatú nőgyógyászati daganatnak csupán 3 százalékát teszik ki.
Ezek a vírusok állhatnak mögötte
Kialakulásának több oka is lehet, az egyik legjellemzőbb a humán papillómavírus fertőzés (röviden HPV-fertőzés), ami különösen akkor jellemző, ha valaki korán kezdi meg a szexuális életet, partnereit pedig gyakran váltogatja. A hüvelyráknál 50 százalékban HPV 16 vagy 18 fertőzést lehet kimutatni. Fontos rizikótényező még a dohányzás, illetve más típusú nőgyógyászati daganat is képezhet itt áttétet.
Sok esetben csak a szűrővizsgálatokon derül fény a hüvelydaganatra
A probléma jellemzően 60 éves kor fölött alakul ki, 20-30 éves korban extrém ritka. Sok esetben csak a szűrővizsgálatokon derül ki a probléma, a hüvelydaganatoknak ugyanis nem feltétlenül vannak tünetei. Rendellenes vérzés és bűzös folyás, illetve vizeletürítési panaszok is jelentkezhetnek. Ha a daganat a bél irányában tovább növekszik, bélrendszeri panaszokat is okozhat.
A kezelés mikéntje mindig attól függ, hogy a daganat milyen méretű és stádiumú, valamint hogy milyen a szövettana. Ha a daganat 2 centiméternél kisebb, és egy helyre lokalizálódik, még ki lehet metszeni, ilyenkor a túlélési esélyek is jobbak. Ha a daganat kiterjedtebb, akkor szükség lehet a teljes hüvely és a méh, valamint a kétoldali kismedencei nyirokcsomólánc eltávolításra is. Általában a betegség minél előrehaladottabb, annál kisebb az 5 éves túlélés.
A hüvelydaganatról további részleteket az alábbi cikkre kattintva olvashat!
