A koronavírus-járvány az Európai Unió (EU) egészében rontotta a várható élettartamot, de egy átlagos uniós polgár még így is legalább 80 évig tartó letre számíthat a 2021-es eredmények szerint. Mindeközben Magyarországon az addigi 76-ról 74 évre csökkent az átlagos élethossz a 2 évvel ezelőtti adatok alapján – hangzott el az RTL Híradó riportjában, amelyből az is kiderült, hogy nemcsak rövidebb ideig, de kevesebben és rosszabbul is élünk jelenleg, mint néhány éve.
Kevesebben vagyunk, mint 10 éve
Az Eurostat júliusban közzétett jelentése szerint a 2012 és 2022 közötti népességváltozási statisztikák azt mutatják, hogy az EU-n belül Magyarországon volt a negyedik legnagyobb mértékű népességfogyás az elmúlt 10 évben. Igaz, ezen valamennyire enyhíteni tudott a bevándorlás – ugyanis többen érkeztek az országba, mint amennyien külföldre költöztek –, de még így is csaknem 3 százalékkal kevesebben lakják jelenleg az országot, mint 2012-ben. Az unió össznépessége ugyanakkor majdnem másfél százalékkal nőtt az azóta eltelt időben.
Egyértelműen romlik a hazai életszínvonal
A friss adatokból az is jól látszik, hogy minden ötödik magyar esetében jelentős az elszegényedés kockázata. Bár ez az arány valamivel kisebb az uniós átlagnál, egy fontos jóléti mutató tekintetében viszont mindössze négy uniós tagállam áll rosszabbul nálunk: tavaly 10-ből 4 magyar nem tudott megengedni magának egy egyhetes üdülést. A szakértők szerint ez egyértelműen a hazai életszínvonal hanyatlását jelzi.
Amit részben az áralakulás okozott – tehát, hogy rendkívül drága lett az élelmiszer meg általában a vendéglátás, a szállás, minden –, másrészt pedig a jövedelmek ettől elmaradó növekedése, ami nyilván indokolja is, hogy a legelső, ahol vissza lehet vágni az a nyaralás” – magyarázta az RTL által megkérdezett Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
A riportban kiemelték ugyanakkor, hogy a foglalkoztatottság nagy mértékben, mintegy 15 százalékkal javult a vizsgált 10 éves intervallumban.
