C-vitaminból is megárthat a sok

Sokan ilyentájt kezdik el a fél éven át, egészen tavaszig tartó C-vitamin-kúrát. A C-vitamin az egészséges táplálkozás elengedhetetlen részeként valóban segíti az immunrendszert, de előnyeit néha eltúlozzák. Ez pedig arra késztethet, hogy túl sokat szedj be belőle, ami – bár általában nem veszélyes – felesleges pénzkidobás lehet – hívja fel a figyelmet a National Geographic.

Mindenre jó?

A C-vitamin szuperképességének híre az 1970-es években Linus Pauling vegyésznek köszönhetően vált igazán ismertté. A nagy tekintélyű, kétszeres Nobel-díjas szakember azt a tévhitet terjesztette, hogy napi 3000 milligramm C-vitaminnal meg lehet előzni a szívbetegségeket és a rákot. A tudomány azonban Pauling kora óta sokat fejlődött, így nagyobb betekintést nyerhetünk a C-vitamin valódi egészségügyi előnyeibe. A legtöbb tanulmány eredményei szerint a narancslé vagy a C-vitamin-kiegészítők adagolása nem sokat segít a nátha ellen. Valójában a napi ajánlott mennyiség többszöröse sem valószínű, hogy egészségesebbé tesz, hiszen egy bizonyos mennyiség feletti C-vitamint a szervezet nem képes hasznosítani.

"Eltekintve azoktól, akik C-vitamin-hiányban szenvednek, vagy extrém fizikai terhelésnek vannak kitéve, a nagy dózisú C-vitamin semmilyen előnnyel nem jár a megfázás megelőzésében" – mondja számos klinikai vizsgálat során összegyűjtött bizonyítékra hivatkozva Christopher Duggan, a Harvard T.H. Chan School of Public Health táplálkozástudományi professzora.

Inkább vannak előnyei

Ugyanakkor az is kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a C-vitaminban dús étrend segíthet egy kicsit lerövidíteni a megfázásos betegségek időtartamát. Bár biztosan nem csodaszer, a C-vitamin tehát mindenképpen alapvető egészségügyi előnyökkel bír. Egyebek mellett támogatja az interferonoknak nevezett fehérjék termelődését, amelyek megvédik a sejteket a vírustámadástól. Emellett fokozza a fagociták működését, amelyek segítenek elnyelni a kórokozókat és serkentik más immunsejtek aktivitását a fertőzések leküzdésére. Közvetetten védelmet nyújthat a szívbetegségek és a stroke kockázata ellen, valamint a bőr egészségét is támogatja. Nem utolsósorban pedig segít a stressz- és szorongáscsökkentő hormonok előállításában is.

Túlzásba is lehet vinni

Mégis felesleges nyakló nélkül szedni a C-vitamint, mert a szervezet 1000 milligramm felett már nem hasznosítja olyan hatékonyan, és a felesleget kiüríti a vizelettel. Ráadásul a kiegyensúlyozott táplálkozás sok esetben elég a szükséges mennyiség fedezéséhez: a gyümölcsök és a zöldségek a legegyszerűbb C-vitamin-források. A citrusfélék (narancs, grapefruit, citrom), a paprika, a paradicsom és a keresztesvirágú zöldségek (brokkoli, káposzta, karfiol) rendszeres fogyasztása általában elegendő. Aki azonban nem eszik elegendő gyümölcsöt, zöldséget, illetve rendszeresen fogyaszt alkoholt, dohányzik, vagy dialízisre szorul, annak számára ajánlott a C-vitamint valamilyen táplálékkiegészítő formájában fogyasztani.

A C-vitamin felső határa felnőttek esetében napi 2000 milligramm. A legtöbb ember elviseli a túlzásba vitt mennyiséget, de a veseproblémákkal küzdőknek óvatosnak kell lenniük, míg másoknál kellemetlen gyomorpanaszok, akár hasmenés jelentkezhet. A túl sok C-vitamin ráadásul bizonyos gyógyszerek, például a magas koleszterinszint szabályozására szedett sztatinok hatékonyságát is csökkentheti.

A C-vitamin felfedezője, Szent-Györgyi Albert 1928-ban egy ismeretlen szerves vegyületet talált a mellékvesében. Ez a vegyület kapta később az aszkorbinsav nevet. A magyar kutató Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni aszkorbinsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm aszkorbinsavat állított elő. A kutató 93 éves koráig napi rendszerességgel 1000 milligramm C-vitamint fogyasztott, betegség idején az adagot 8-9000 milligrammra növelte. Hogy ez összefüggésben lehet-e azzal, hogy 93 évesen hunyt el, nem tudhatjuk. Részletek