A herevízsérv – amelyet gyakran csak heresérvnek neveznek, és előfordul, hogy összekeverik a herezacskósérvvel – a here körül felgyülemlő folyadékra utaló megnevezés. A herét körülvevő savós hártya ugyanis folyadékot termel, ezzel biztosítva a herék súrlódásmentes mozgását. Bizonyos okok miatt azonban ennél a folyadéknál felborulhat a termelődés-felszívódás egyensúlya, így a folyadék felgyülemlik.
A konkrét kiváltó ok az esetek jelentős részében nem meghatározható, de előfordul, hogy mellékhere-gyulladás, heredaganat, esetleg valamilyen belgyógyászati betegség okozza a herevízsérvet. Ez a probléma ugyanakkor gyakran urológiai műtétek következményeként alakul ki, sokszor ötven feletti férfiaknál. „A herevízsérv tipikus tünete, hogy a herezacskó egyik fele elkezd növekedni. Ha ez a növekedés lassú, nem feltűnő, akkor sokszor évek is eltelhetnek a diagnózisig. Különösen azért fordulhat ez elő, mert a folyamat nem jár fájdalommal – ismertette dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa.
Mindenképpen ki kell vizsgálni
Mivel a herevízsérvvel járó növekedés igen lassú is lehet, ezért néhányan halogatják az orvosi vizsgálatot, és már csak akkor jelentkeznek urológusnál, amikor már olyan mértékű a duzzanat, hogy az állandó kellemetlenséget okoz. Pedig a lassan kialakult, nem fájdalmas here- és herezacskó-duzzanatot is fontos lenne kivizsgáltatni, hiszen az elváltozás mögött a herevízsérven kívül herevisszeresség, mellékhereciszta, a herezacskóba leterjedő lágyéksérv (herezacskósérv), vagy ritkább esetben akár hererák is állhat.
Ha pedig hirtelen jelentkezik egy fájdalmas duzzanat, az mielőbbi orvosi kezelést igényel, tehát ilyenkor nem szabad halogatni az urológus felkeresését. Egyébként már egy egyszerű hereultrahanggal is kimutatható, ha a here körül felgyűlt folyadék okozza a növekedést.
Egy nemzetközi felmérés eredményei szerint a legtöbb férfi szinte minden alkalommal állva vizel, pedig ezzel hosszú távon nem tesz jót magának. Mutatjuk, mit gondol erről a szakember.
Csak panasz esetén kell kezelni
A herevízsérvet leginkább csak akkor kell kezelni, ha panaszt okoz, vagyis ha például kényelmetlenné teszi a nadrágviselést a folyamatos szorítás, dörzsölés miatt. A kezelés ilyen esetben általában egy egynapos sebészet keretében elvégzett műtétet jelent. Az is szóba jöhet, hogy egy injekcióstű és fecskendő segítségével, érzéstelenítés mellett leszívják a folyadékot – vagyis úgynevezett punkciót végeznek –, de ez sokszor nem jelent végleges megoldást, mert a folyadék a későbbiekben is felszaporodik.
Szerencsére a herevízsérv csak ritkán okoz szövődményt, de elsősorban a többi lehetséges betegség kizárása miatt fontos minden esetben urológussal ellenőriztetni a megváltozott herezacskót.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: