"Szubjektív értékelés alapján a 15 évnél idősebb népesség közel 90 százaléka minimum kielégítőnek, hattizede pedig jónak vagy nagyon jónak tartja saját egészségi állapotát, ami némi javulás tükröz az előző, 2009-es felmérésben regisztrálthoz képest" - írja a napi.hu a KSH adataira hivatkozva.
Régiónként is eltérő az egészség szubjektív értékelése: a nyugati régiókban és az ország középső területein jónak vagy nagyon jónak minősítették az egészségüket, míg a keleti régiókban és a Dél-Dunántúlon többen elégedetlenek vele. Rossznak vagy nagyon rossznak legnagyobb arányban (13 százalék) Dél-Alföld lakosai látják egészségi állapotukat, míg legkevésbé a Pest megyeiek és a fővárosiak elégedetlenek (10 százalék).
A szubjektív értékeléssel szemben az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyarok 45 százaléka küzd olyan krónikus betegséggel, amely legalább fél éve fennáll. Nemek szerint a krónikus betegségek a nőket jobban érintik a férfiaknál, ugyanis míg a nők fele, a férfiaknak "csak" 40 százaléka számolt be róla.
És bár a magyar felnőttek 60 százalékának hiányos a fogazata, a népesség fele mégis jónak vagy nagyon jónak tartja fogainak, szájüregének egészségét, és csak minden ötödik magyar minősíti rossznak vagy nagyon rossznak a fogait. Ugyanakkor mindössze minden negyedik felnőtt kereste fel fogorvosát a felmérést megelőző félévben.
Az adatokból az is kiderült, hogy átlagosan minden negyedik magyar felnőtt depressziótól szenved, a férfiak 20 százaléka, a nők 30 százaléka mutat depressziós tüneteket. A depresszió súlyos formája is a nőket veszélyezteti jobban, közülük 4,3 százalék tartozik ebbe a körbe, szemben a férfiak 2,6 százalékával. A 74 évesnél idősebbek több mint 10 százaléka súlyosan depressziós. A betegség az alacsonyabb végzettségűeket és a rossz anyagi körülmények között élőket az átlagnál jobban sújtja.
