Meghökkentő számok az egészségügyből
A költségvetés részletes adataira hivatkozva a Napi.hu arról számolt be, hogy az egészségügyi kiadások alakulását rendszerint az Egészségbiztosítási alap (E alap) gyógyító-megelőző kasszájával szokták jellemezni, és elméletben akár megnyugtató is lehetne, ha itt növekvő számot találunk. Mint ahogy a központi kommunikációban ez a sor az általános hivatkozási alap arra, hogy miként nőnek az egészségügyre szánt források.
Ötvenszázalékos béremelést ígérnek az egészségügynek
Csakhogy az E alapból, illetve a gyógyító-megelőző ellátásoknál, de még az összevont szakellátás című sornál szereplő összegből sem derül ki, hogy az állami tulajdonban, fenntartásban lévő kórházak és rendelők ténylegesen mennyit költenek, költhetnek a működésükre, konkrétan a gyógyításra felhasznált eszközökre (dologi kiadásokra) és a gyógyításban közreműködők bérére.
Erről, vagyis az egészségügy költségeinek belső struktúrájáról, a ráfordítások megoszlásáról jelenleg csak egy nyilvános adatforrás van, a költségvetés részletes adata, amely minisztériumi megoszlásban tartalmazza a ráfordításokat, kifizetéseket.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A ki nem fizetett tételek nem szerepelnek
A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján megtalálható a 2017. évi költségvetés előzetes adatsora, mely alapján az elmúlt négy év alatt a bértömeg jelentősen nőtt, míg a dologi kiadások - látszólag - jelentősen ingadoznak. Ennek elsődleges oka, hogy a költségvetés pénzforgalmi jellegű, azaz a ki nem fizetett tételek nem szerepelnek a költségvetésben. Bár a kórházi adósságok egy része valószínűleg beruházáshoz is kapcsolódhat, a kórházi adósságállománnyal korrigált dologi kiadások összege jobban korrelál a valósághoz.
Ha pedig ezeket a számításokat elvégezzük, akkor meglepő dolgot látunk: hiába általános világjelenség az egészségügyi költségek robbanása, nálunk a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek dologi kiadásai csökkentek az elmúlt négy év alatt, a kiadásokon belül a bérek aránya a négy évvel ezelőtti 40 százalékról 50 százalékra nőtt, azaz a bérfelzárkóztatás "felfalta" a növekedést - írják.
Válaszút elé érkeztünk
Mindez még óvatos megközelítéssel is nemcsak a hiányzó WC-papírt, kézfertőtlenítőt vagy ehetetlen kórházi kosztot jelenti, hanem a felhasználható szakmai anyagok olyan korlátozását, mely a gyógyulási folyamatot jelentősen hátráltathatja. A bérfelzárkóztatás folytatása a nyugati bérek felé a dologi kiadások érdemi növelése nélkül totálisan padlóra küldi az ellátást.
A lap szerint minden jel szerint a következő ciklusban a magyarországi egészségügy működtetése válaszúthoz érkezik. Hogy ez mit jelent pontosan, innen kiderül .
Legjobban: