Januárban a tavalyihoz képest három hellyel csúszott lejjebb Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) rangsorában, ezzel az Európai Unióban az utolsó helyre került. Ez a rangsor olyan adatokat mér, mint az ellátás hozzáférhetősége, a rendszer finanszírozottsága vagy a gyógyítás hatékonysága. Rossz helyezésünkkel összefügghet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ júniusi kimutatása is, amely szerint csak tavaly 32 ezer halálesetet lehetett volna elkerülni egy jobb ellátórendszerrel - írja a Hír TV .
A magyar egészségügy három legnagyobb problémájának az alulfinanszírozottságot, a szakemberhiányt és a strukturális problémákat jelölik meg a szakemberek, amelyek természetesen összefüggenek. Béremelések történtek és történni is fognak ugyan, az egészségügyi közgazdászok szerint ugyanakkor nem megfelelő mértékben. Legtöbbjük komoly állami forrásátcsoportosítást, az egészségügyi dolgozóknak, különösen az ápolóknak drasztikus béremelést javasol. Ennek a költségeit egyelőre csak megbecsülni lehet, de az biztos, hogy százmilliárdos nagyságrendű összegek hiányoznak az egészségügyből.
600-700 milliárd forintra lenne szükség
A dolgozók minimális bérfejlesztése is körülbelül 30 milliárd forint pluszkiadást jelentene a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István számítása szerint. Ha az egészségügy teljes költségvetését nézzük (kórházak fenntartása, kezelések költségei, új beruházások), és legalábbis a finanszírozás terén a régiós átlag szintjére szeretnénk felvinni a magyar egészségügyet, akkor Éger számítása szerint 600-700 milliárd forintra lenne szükség.
A legtöbb szakértő szerint a magyar egészségügy finanszírozása jelenleg arra sem elég, hogy a mostani színvonalon tovább tudjon működni. Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója 100 milliárd forintra becsülte a többletforrás-igényt, amelyre szükség van, hogy ne kelljen kórházi osztályokat bezárni, vagy hogy ne adósodjanak el teljesen a kórházak.
GDP-arányosan már a 2000-es évek kezdete óta évről-évre kevesebbet költünk az egészségügyre. A legnagyobb visszaesés 2008-ban volt, friss becslések szerint azonban a GDP-arányos ráfordítás ma még az akkori mélypontnál is alacsonyabb, 4,7-4,9 százalék között lehet. Jelenleg az Európai Unióban az utolsók között vagyunk egészségügyi ráfordítások terén: az uniós átlag 7 GDP-százalék. Magyarországnál csak Lengyelországban, Romániában és Horvátországban alacsonyabb az egészségügyi kiadások aránya.
