Az alma fogyasztása különösen fontos és ajánlott a kismamáknak, állapotos nőknek és gyermekeknek. A nátha és egyéb megbetegedések esetén a gyógyszer - főhatáron kívül - szervezetre kifejtett megerőltető hatása és mellékhatásai miatt babáknak és kismamáknak lehetőleg kerülendő. Ezt legegyszerűbben megelőzéssel érhetjük el, melyben segítségünkre lehet az alma.
"Naponta egy alma távol tartja az orvost."
"Mielőtt ágyba bújsz, egy alma, s az orvos koldulni megy ma."
Számtalan hasonló régi mondás igazolja, hogy a távoli múltban az almát is a gyógynövények közé sorolták. Egészen különleges tisztelet övezte, mint a gyógyászat egyik hajtóerejét. Az a hatalmas gyógyító erő, amit ennek a csodálatos gyümölcsnek tulajdonítottak az ősi gyógynövényekkel foglalkozó emberek, kiemelte a gyümölcsök sorából.
Az ősi egyiptomiak, görögök és rómaiak tisztelték és szerették az almát, több tucatnyi változatát nemesítették ki. India ajurvédikus orvosai voltak az elsők, akik hasmenés gyógyítására írták fel betegeiknek. Kínai orvosok századokon keresztül használták a fa kérgét cukorbetegség gyógyítására. A német rendfőnöknő és herbalista, bingeni Hildegard is nyers almát ajánlott az egészséges embereknek, és főtt almát minden betegségre első kezelésként. A sápkóros kislányokat egynémely vidéken olyan almával etették, amelybe napokon át vasszögek voltak beszurkálva. Sok helyen találkozunk az almával a mitológiában is. Az alma a megtermékenyülés, érzéki szerelem s az eredendő bűnnek szimbóluma volt. Az almafát mindenki ismeri, és gyümölcslevének értékessége és kellemes íze miatt nálunk mindenütt termesztik. A gyökér kérge florizin keserű glikozidát tartalmaz, mely a malária parazitákat elpusztítja, ezért a kinin pótszere volt.
A modern tudomány felfedezte, hogy az almának rendkívüli gyógyító értéke van, hála a gyümölcs húsának, ami gazdag pektinben (az érés során feloldódó rostok anyaga). A nyers, finoman reszelt alma a különböző eredetű hasmenéseknek, a vérhasnak és a paratifusznak gyakorlatban bevált gyógyszerre. Nyersen fogyasztva segíti az emésztést, vitamin-, foszfor- és almasav-tartalmánál fogva az agyra jótékonyan hat, a vese és a máj működését is szabályozza. A tapasztalat azt igazolja, hogy ott, ahol sok almát fogyasztanak, köszvényes beteg nemigen fordul elő. Az almalé frissen üdítő és kiválasztást fokozó ital, láz, gyulladás, rekedtség, álmatlanság, köszvény és emésztés körüli zavar esetén is ajánlott. Megjegyezzük, hogy főleg kismamáknak és kicsiny gyermekeknek almalé fogyasztása mellett kerülni kell a pácolt, az erősen fűszerezett ételeket és a füstölt húsokat.
Tanulmányok igazolják, miszerint a pektin segít enyhíteni a hasmenést. A bélben ugyanis olyan baktériumok működnek, amelyek az almapektint a hurutos bélnyálkahártyák felületét védő réteggé alakítják. Továbbá a pektin salakképző anyagokat juttat a székletbe, amivel egyaránt segít a hasmenés és a székrekedés enyhítésében. Székrekedés esetében az orvosok rostokban gazdag étrendet javasolnak, mivel így salakképző anyagok kerülnek a bélsárba. A salakképző anyag serkenti az összehúzódást és ezzel enyhíti a székrekedést.
A pektin csökkentheti a vér koleszterinszintjét is, ami a szívbetegségek és a szívrohamok fő rizikófaktora. A pektin jelenlétében az elfogyasztott koleszterin mindaddig a bélcsatornában marad, amíg ki nem ürül. Egy alma elfogyasztása főétkezés vagy tejtermék elfogyasztása után, egyfajta védettséget nyújt a koleszterin ellen. A piktin megköti a vastagbélben a rákkeltő anyagokat, ezért gátolhatja a bélrák kialakulását. Az alma piktinanyaga segít a szervezetből kiüríteni az ólmot, a higanyt és más mérgező nehézfémeket. A városban élő kismamáknak és gyermekeknek ezért ajánlott napi egy alma elfogyasztása. IV. évf. / 1. szám
