Mik azok a szabadgyökök? Miért veszélyesek?

A szabadgyökök fogalma már beépült a köztudatba, hiszen az utóbbi évtizedekben ezek a kis molekulák lettek az egészségünk legfőbb ellenségei. Sokan azonban mégis csak annyit tudnak róluk, hogy rosszak, megbetegítenek, és az antioxidánsokkal lehet harcolni ellenük. Bár a lényeg valóban összefoglalható így, érdemes tisztában lenni a részletekkel is.

Ismerjük meg a szabadgyököket

A szabadgyökök oxigén- vagy nitrogénalapú molekulák, amelyek különféle kulcsfontosságú fehérjéket támadhatnak meg a szervezetünkben, de akár a DNS is a célpontjukká válhat. A testünket általánosságban olyan molekulák alkotják, amelyek rendkívül stabilak, mert páros számú elektronokból álló kötések kapcsolják össze őket. A szabadgyökök azonban egyáltalán nem stabilak, mondhatni sokkal agresszívabban viselkednek, aminek az az oka, hogy páratlan elektront tartalmaznak, ezért ahol csak lehet, megpróbálják a páros állapotot újra létrehozni. Reakcióba lépnek tehát más molekulákkal, bár egy-egy ilyen folyamat végén maga a szabadgyök is megsemmisül. Ezzel mindössze annyi a probléma, hogy közben a célmolekulákat is tönkreteszik, hiszen nagy változást okoznak azok szerkezetében és feladatellátásában is.

Egyes szakemberek a kamikaze harcosokhoz hasonlították őket, akik úgy pusztították el az ellenséget, hogy közben maguk is meghaltak. És hogy hogyan kerülnek a szervezetünkbe? Alapvetően úgy, hogy termelődnek - méghozzá a sejtek anyagcsere-folyamatainak melléktermékeként. Majd miközben pótolni próbálják a hiányzó elektronjukat a zsír-, fehérje- és DNS-molekulákból, erősen károsítják a sejtmembránokat, más néven a sejthártyát, aminek következtében a sejtek gyakorlatilag szét is eshetnek. A szabadgyökök működését leginkább a korhadáshoz, vagy rozsdásodáshoz lehetne hasonlítani: tulajdonképpen egyfajta oxidáció zajlik a szervezetünkben. Azért szót kell ejteni arról is, hogy léteznek olyan szabadgyökös reakciók, amelyek hasznosak: például elpusztítják a szervezetbe bejutott kórokozókat. Egy egészséges test egyébként a védelmi rendszerén keresztül képes kordában tartani a maga által termelt szabadgyököket. A probléma akkor kezdődik, ha beteggé válunk, vagy ha kívülről túl sok szabadgyök kerül be a szervezetünkbe.

A szabadgyökök a sejtek anyagcsere-folyamatainak melléktermékeként termelődnek
A szabadgyökök a sejtek anyagcsere-folyamatainak melléktermékeként termelődnek. Fotó: 123rf

Mit okoznak a szabadgyökök?

A szabadgyökök a sejtfalak lerombolásával gyorsítják az öregedést. Gyakorlatilag minden általuk megtámadott sejt tönkremegy, a legnagyobb veszélynek mégis a szív és az erek, az agy és az idegek, a bélrendszer, a vese, a máj és a tüdő van kitéve. Azaz jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek, a tüdőbetegségek, valamint a rák kialakulásában. Ez utóbbit úgy, hogy azokat az úgynevezett nukleinsavbázisokat veszik célba, amelyek a DNS-t alkotják. Ezzel akadályozzák a helyes DNS-másolási folyamatot. Azaz sérült, vagy más néven mutáns gén keletkezik, amellyel egyfajta rossz biológiai információt indít el a szervezet. Így keletkeznek a rákos sejtek.

Hogy kerülnek kívülről a szervezetünkbe?

Elsősorban a modern élettel összefüggő környezeti ártalmak, vagy más külső tényezők által jutnak be a testünkbe. Ilyen például a dohányfüst vagy a kipufogógázok, a vegyileg szennyezett élelmiszerek, a televízió és a számítógép képernyőjének sugárzása, az erős napsugárzás vagy egyes gyógyszerek.

Mik az antioxidánsok?

Az anyagcsere folyamán természetes úton létrejövő szabadgyököket a szervezetünk az úgynevezett antigyökökkel, ismertebb szóval antioxidánsokkal tudja megfékezni. Ezeknek több fajtája is létezik, amelyek gyakorlatilag egymást segítve, kiegészítve működnek. A sejtek termelik őket, ez a képesség azonban több tényezőtől is függ. Az egyik legfontosabb a genetika: öröklött adottságunk, hogy mennyi antioxidánst tudunk sejtszinten előállítani. Ehhez jön még az életkor, valamint a táplálkozás. Hiszen akárcsak a szabadgyökök, az antioxidánsok is bejuthatnak kívülről a szervezetünkbe.

Hogyan győzhetünk a szabadgyökök ellen?

Miben van a legtöbb C-vitamin? Cikkünkből kiderül!

A válasz egyszerű: együnk antioxidánsokat! Mivel a genetikai adottságainkon és az életkorunkon nem tudunk változtatni, az étkezést tudjuk segítségül hívni az szabadgyökök elleni küzdelemben. A legismertebb antioxidánsok között szerepelnek vitaminok, valamint nyomelemek: az A-vitamin, az E-vitamin, a C-vitamin, a szelén, a cink és a magnézium. De ezeken kívül sokféle növényben találhatóak még ilyen hatású vegyületek. A szakemberek és dietetikusok listáinak élén a gyümölcsök és a zöldségek, a különböző magvak, a zöld teák állnak, de a vörösbor mértékletes fogyasztását is javasolják. Nézzünk néhány konkrét példát a teljesség igénye nélkül.

A gyümölcsök közül az egészségünk érdekében érdemes előnyben részesíteni a narancsot, a szőlőt, a szilvát, az ananászt, a grapefruitot és a kivit. Fontos antioxidánsforrások az aszalt gyümölcsök is: együnk sok mazsolát, szárított sárgabarackot, aszalt szilvát és datolyát. A zöldségek közül a különböző paprikák, káposzták, valamint a cékla és a fokhagyma fogyasztása ajánlott. Ne feledkezzünk el a hüvelyesekről sem: a különböző babfélék rendkívül egészségesek. A gabonák közül elsősorban a köles, a zab és a kukorica tartalmaz sok antioxidánst. A fűszerek közül pedig az oregánó, a fahéj és a szegfűszeg.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez az 5 korai tünet figyelmeztethet a betegségre
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +11 °C
Minimum: +5 °C

A látási viszonyok javulnak, illetve a rétegfelhőzet is szakadozik. Közben azonban délnyugat, nyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet, beborul az ég. A nap első felében legfeljebb néhol eshet, majd a déli óráktól délnyugat felől kiterjedt csapadékzóna érkezik, és egyre többfelé számíthatunk kiadós esőre, záporokra, a déli megyékben akár zivatar is kialakulhat. Estétől nyugat felől szűnik a csapadék, és a felhőzet is csökken. A délies szél nagy területen megélénkül, néhol megerősödik. Késő délutántól, estétől a déli, délkeleti megyékben előbb a délies, majd az északnyugatira forduló szél viharossá fokozódik, helyenként erősen viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 15 fok között valószínű. Csütörtökön még mindig kettősfronti hatás érvényesül, az időjárás tehát a hideg- és a melegfrontra érzékenyek szervezetét egyaránt megterhelheti.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!