Világszerte igen sokan szednek étrend-kiegészítőt, a D-vitamin-tablettáktól kezdve a pezsgőtablettákon és a vitaminnal dúsított italokon át a cinkkapszulákig. Ezekből a szerekből már évi több mint 200 ezer tonnányit állítanak elő, és sok országban több száz millió dobozzal adnak el belőlük minden évben. Csakhogy ezek a készítmények nem feltétlenül megbízhatóak: egy német vizsgálatban elemzett 70-féle étrend-kiegészítő közül például minden másodikkal volt valami gond, és összetételük miatt a 91 százalékukat nem is lenne szabad forgalmazni a Fogyasztói Tanácsadó Központ véleménye szerint.
Nagy a baj az összetétellel
A problémára az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer hívta fel a figyelmet a napokban a Facebook-oldalán. A német Quarks cikke nyomán azt írták, hogy „az étrend-kiegészítők sokszor túl nagy dózisban tartalmazzák a hatóanyagokat, emellett gyakran illegális doppingszereket is rejtenek”.
A termékek elemzése során kiderült, hogy bár az összes készítményt természetesként hirdetik a forgalmazók, 21 fogyókúrás termékből 13-ban, 13 potencianövelőből pedig 8-ban találtak olyan hatóanyagokat, amelyek alkalmazása az étrend-kiegészítőkben nem engedélyezett. Ilyen például az aloin, a barbaloin, az efedrin és a szennozid.
Problémás volt továbbá, hogy nagyon sok terméken – a vizsgált készítmények több mint harmadán – olyan, egészségre vonatkozó állítások is szerepeltek, amelyeknek feltüntetését a jogszabály nem engedélyezi. Ezek az információk a keresletet ugyan megnövelik, azonban semmilyen tudományos bizonyíték nem áll mögöttük, és a legtöbbször félrevezetőek.
Megdöbbentő eredménnyel zárult hat kutyaeledel vizsgálata. Két tápban is kutya-DNS jelenlétét mutatták ki, valamint minden termékben a gyártó által nem közölt egyéb összetevők hosszú listáját fedezték fel.
Milyen szabályok vannak itthon?
Ahogy már korábbi cikkünkben is megírtuk, a magyar jogszabályok szerint az étrend-kiegészítők élelmiszernek minősülnek, így azok biztonságosságáért, minőségéért és jelöléséért a termék gyártói és első magyarországi forgalmazói tartoznak kizárólagos felelőséggel. Az ő kötelességük tehát, hogy az étrend-kiegészítőket a megfelelő módon állítsák elő, valamint biztosítsák, hogy a termékek ne tartalmazzanak fizikai, kémiai és mikrobiológiai szennyezőanyagokat.
„Természetesen e termékköre is igaz, hogy amennyiben az étrend-kiegészítővel kapcsolatban súlyos probléma lép fel, a gyártó/forgalmazó köteles azt jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) felé. Emellett a termékek biztonságosságát és forgalmazásuk jogszerűségét a hatóság éves ellenőrzési terv és célellenőrzések során folyamatosan vizsgálja” – ismertette korábban a témával kapcsolatban dr. Bognár Lajos országos főállatorvos.
