A magnézium egy esszenciális ásványi anyag, amely több száz testi folyamatban vesz részt. A többi között segíti az izmok és idegek helyes működését, támogatja az energiatermelést, de még a fogak és csontok egészségének megőrzésében is fontos szerepet játszik. Ugyancsak nélkülözhetetlen a helyes szívritmus fenntartásához, illetve a vérnyomás és a vércukorszint szabályozásához – írja Dipa Kamdar, a Kingston Egyetem gyógyszerész kutatója a The Conversation oldalán. Bár a hazai felmérések szerint a felnőtt lakosság átlagos magnéziumbevitele meghaladja az ajánlott minimumot, egyes betegségek, túlzott alkoholfogyasztás vagy egyoldalú étkezés esetén azonban előfordulhat hiányállapot. Bizonyos esetekben tehát hasznos lehet magnéziumtartalmú étrend-kiegészítőt szedni.
Magnéziumfajták: melyik mire jó?
Ha viszont közelebbről megnézzük a táplálékkiegészítőket, hamar nyilvánvalóvá válik, hogy azok sokféle formában tartalmaznak magnéziumot. Laikusként pedig nem könnyű ezeket összehasonlítani. Ráadásul a közösségi médiában és a hirdetésekben is nagyon változatos információkkal találkozhatunk. Az alábbiakban Dipa Kamdar gyűjtése alapján mutatjuk be, mit lehet tudni az egyes magnéziumvegyületek szervezetre gyakorolt hatásairól a meglévő tudományos bizonyítékok alapján.
Magnézium-biszglicinát
Ezt a magnéziumsót gyakran ajánlják alvássegítő hatását kiemelve. A glicinát egy aminosav, amely önmagában is hozzájárulhat az alvásminőség javításához – akárcsak a magnézium. Mindazonáltal az eddigi kísérletek a gyógyszerész szerint nem tudták alátámasztani, hogy a magnézium-biszglicinát hatásosabb lenne e téren más magnéziumvegyületeknél. Érdemes ugyanakkor megemlíteni a glicinát kapcsán, hogy kíméletes a gyomorhoz, egyszersmind könnyű felszívódást tesz lehetővé. Így aztán az arra érzékenyek szervezete is jobban tolerálhatja.
Magnézium-L-treonát
Szintén gyakran használt vegyület a gyógyszer- és élelmiszeriparban. Legtöbbször memória- és figyelemjavító hatóanyagként jelenik meg a hirdetésekben. Mindennek alapját olyan korai állatkísérletek jelentik, amelyek szerint az L-treonát hatására hatékonyabban növelhető az agy magnéziumszintje, mint más hasonló vegyületek alkalmazása révén. Egyszersmind az említett patkánykísérletek arra engedtek következtetni, hogy az ilyesfajta magnéziumpótlás nemcsak a memóriát erősíti, de olyan agyi régiók működését is, amelyek a tanulásban is részt vesznek.
A humán vizsgálatok köre már jóval szűkebb. Mindenesetre egy idén januárban publikált tanulmány kecsegtető eredményekkel zárult. Azon résztvevőknél, akik hat héten keresztül napi 2 gramm L-treonátot szedtek, javulást figyeltek meg a gondolkodás és a memória bizonyos területein. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy a kutatásban a kontrollcsoport tagjai placebót kaptak. Így aztán nem derül ki belőle, hogy a magnézium-L-treonát hatékonyabb-e e téren más magnéziumvegyületeknél.
Magnézium-malát
A magnézium almasavval alkotott sója. Utóbbiról ismert, hogy részt vesz a sejten belül energiatermelésben. Nem véletlen, hogy a magnézium-malátot gyakran hirdetik energizáló, az izomműködést erősítő táplálékkiegészítőként. „Általában véve a magnézium fontos a normál izom- és idegi funkcióhoz. Az esetleges hiányállapot korrigálása pedig enyhíthet olyan panaszokat, mint a fáradtság és az izomgörcsök. Arra vonatkozóan viszont kevés bizonyíték született eddig, hogy a magnézium-malát előnyösebb lenne ez ügyben, mint más magnéziumformulák – leszámítva, hogy nagyon könnyen felszívódik” – mutat rá Kamdar.
Fibromialgiával élők körében végzett kisebb vizsgálatok arra utalnak, hogy az almasav csökkentheti a betegséghez köthető fájdalmat és fáradtságot. Jelenleg nincs azonban erős tudományos bizonyíték arra, hogy a magnézium-malát felülmúlna más könnyen felszívódó magnéziumvegyületeket, ha a cél az izomműködés vagy az energiaszint növelése az átalános populációban.
Magnézium-citrát és magnézium-oxid
Ezeket a formulákat gyakran használják székrekedés kezelésére, mivel a magnézium vizet von a bélrendszerbe. Emellett mind a magnézium-citrát, mind a magnézium-oxid alkalmas lehet a migrénes rohamok gyakoriságának és súlyosságának mérséklésére, méghozzá költséghatékony eszközként. Fontos ugyanakkor, hogy a magnézium-oxid kevésbé szívódik fel jól, így magasabb dózisra lehet szükség, hogy azonos eredményt érjünk el vele, mint a magnézium-citráttal. Emiatt pedig a gyomrot is jobban megterhelheti.
Melyiket válasszuk?
Cikkében a gyógyszerész kiemeli: a klinikai kísérletek arra utalnak, hogy a magnézium egyaránt előnyös lehet az alvásminőségre, valamint a szorongás, migrén és magas vérnyomás okozta panaszok enyhítésére nézve. Arra vonatkozóan viszont nincs szilárd tudományos bizonyíték, hogy bármely formája felülmúlná a többit. Azok az ajánlások az online térben, amelyek mégis egy-egy meghatározott magnéziumvegyületre esküsznek, jellemzően kisebb kutatásokra, állatkísérletekre vagy egyszerű marketingüzenetekre alapoznak. Csakhogy kifejezetten a különféle magnéziumsókat összehasonlító vizsgálatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, ezáltal nem is lehet kijelenteni, hogy mely típusok lehetnek hatékonyabbak egy-egy panasz enyhítésében. Amit inkább hasznos alapul venni a választásnál, az a felszívódás hatékonysága. Dipa Kamdar e tekintetben a magnézium-biszglicinát és a magnézium-citrát mellett érvel, hozzátéve, hogy a legtöbb ember számára a változatos és kiegyensúlyozott étrend az elsődleges magnéziumforrás.
