Hogyan hat a stressz az étkezésünkre?

A stressz életünk része, de nem mindegy, hogy milyen mértékben. Ha folyamatosan feszültek vagyunk, arra szervezetünk és emésztésünk is egyre hevesebb tünetekkel reagálhat.

A ránk nehezedő folyamatos nyomás, a frusztráció, amit akkor érzünk, ha valami nem jó irányba halad, a hétköznapi konfliktusok, a düh, a félelem és a szorongás komplex érzelmek. Egyenként is komoly kihívást jelenthetnek a szervezetünk számára, azonban, ha egyszerre törnek ránk vagy folyamatosan, hosszabb időn keresztül fennállnak, az komolyan megviselheti nemcsak az érzelmi, hanem a fizikai állapotunkat is.

Mi is a stressz valójában?

A stressz kihathat a szervezet egészére, amely változatos emésztőrendszeri tünetekkel reagálhat rá. Emésztőrendszerünk működése szorosan kapcsolódik a vegetatív idegrendszerhez, gyomorfalunkban is komplex idegrendszer található. Nem meglepő tehát, ha a stressztől "gyomoridegünk" lesz, amely többnyire hányinger, székrekedés, hasmenés, puffadás vagy fájdalmas gyomorgörcsök formájában jelentkezik.

Szélsőséges táplálkozás

A stressz étkezésre gyakorolt hatása egyénenként eltérő lehet. Míg van, aki úgy érzi, annyira összeszorul a gyomra, hogy egy falatot sem tud enni, a stresszevők pontosan ellenkezőleg reagálnak: folyamatos evéssel kompenzálják a problémákat. Hosszú távon azonban mind a két változat egyaránt káros a szervezetre nézve. A tartós étvágytalanság vitamin- és ásványianyag-hiányhoz, vagy akár kóros fogyáshoz vezethet, ami az immunrendszer gyengülését okozza.

A túlevés szintén tápanyaghiányt okozhat - hiszen ebben az esetben elsősorban az egyoldalú nassolás a jellemző -, ám ekkor az elhízás jelenti a plusz kockázatot.

A stressz étkezésre gyakorolt hatása egyénenként eltérő lehet.
A stressz étkezésre gyakorolt hatása egyénenként eltérő lehet. Fotó: Getty Images

A stresszes életmód mellett ráadásul nemcsak az időben és mennyiségben való rendszertelen táplálkozás jelenik meg gyakran, hanem megnőhet a koffein- és alkoholfogyasztás is, valamint a dohányzók hajlamosabbak gyakrabban rágyújtani. A körülmények együttes hatására fokozódhat a gyomorsavképződés, a refluxos tünetek, összehúzódnak az erek, lelassul a keringés és a nyálkahártyán gyulladások és fekélyek alakulhatnak ki. Ez a folyamat alvási nehézségeket is okozhat, ami újabb stresszfaktor lehet.

Koncentrált odafigyelés

Elmondható azonban, hogy nemcsak a stressz van hatással az emésztésre, hanem ugyanez fordítva is igaz: a megfelelő táplálkozás segíthet legyőzni a stresszt. Ehhez azonban koncentrált figyelemre és fegyelemre van szükség; tápanyagokban és vitaminokban gazdag, rendszeres táplálkozásra. Fokozottan figyelni kell arra, hogy egy nap többször keveset együnk, nagyjából mindennap, ugyanazokban az időpontokban. Az egészségtelen nassolnivalókat igyekezzünk egészségesebbekre cserélni, az alkoholt lehetőség szerint hagyjuk el, a koffeint pedig mérsékeljük. Amennyiben gyomorsavtúltengéssel vagy refluxszal küzdünk, kerülni kell az olyan ételeket és italokat is, amelyek a savképződést fokozhatják.

Enyhítsük a panaszokat

A stressz okozta panaszok elsősorban annak leghatékonyabb feloldásával kezelhetőek.

A megfelelő táplálkozás mellett segíthet ebben a megfelelő kikapcsolódási lehetőség, vagy akár egy új hobbi megtalálása, a rendszeres testmozgás, valamint vannak különböző stresszoldó technikák. A székletürítési zavarokra szükség esetén bevethetünk kíméletes hatóanyagokat tartalmazó készítményeket, a gyomorsavproblémákra pedig elérhetőek olyan vény nélkül kapható orvosságok, amelyek segítenek csökkenti a refluxos panaszokat, és használatukkal elkerülhető a komolyabb szövődmények kialakulása is.

Míg a savlekötők tüneti kezelésként semlegesítik a gyomorsavat, addig az úgynevezett H2-receptor blokkolók - a beszedés után már egy órával - képesek csökkenteni magát a gyomorsavtermelést. Ezek a készítmények mellékhatás nélkül, biztonságosan enyhítik a gyomortáji fájdalmakat, amihez folyamatos szedésre sincs szükség: alkalmanként, stresszes életszakaszokban is bevethetőek. Ha pedig úgy érezzük, hogy a problémáinkat nem tudjuk egyedül megoldani, ne várjunk, vegyünk igénybe segítséget: helyzettől függően konzultáljunk személyi edzővel, dietetikussal, gasztroenterológussal, háziorvossal vagy pszichológussal.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
életmentés
Mentőorvos: „Rendőrségi bejelentést tettem a Határ úti esettel kapcsolatban”
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Két tabutéma, amelyet sose hozz fel a párod előtt
teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan borult, párás, egyes részeken tartósan ködös idő várható. Helyenként szitálás, a fagyos nyugati tájakon ónos szitálás előfordulhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad.A csúcshőmérséklet általában -1 és +7 fok között alakul. Késő este -1 és +4 fok közé hűl le a levegő. Jó hír a frontérzékenyeknek!

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!