Betegségek, amelyek gyomorégést okoznak

Égő, maró mellkasi fájdalom étkezés után, rekedtség, torokfájás, rossz szájíz, hányinger: kellemetlen tünetek, amelyek a klasszikus gyomorégést kísérik. De vajon milyen betegségek állhatnak a háttérben? Hogyan lehet megkülönböztetni őket a hasonló panaszok ellenére? És mi a megoldás?

Ha valaki gyomorégés miatt keresi fel a rendelőt, a vizsgálatok során általában refluxot, vagy gyomorfekélyt diagnosztizál az orvosa. A két betegség között valóban nagy az átfedés. Mindkettőnél a gyomorsav okozza az irritációt és a fájdalmas tüneteket, ezáltal a kezelésre használt gyógyszerek között is találunk egyformákat.

Mi a reflux?

Idegen kifejezéssel élve gastrooesophagealis refluxbetegség, amelynek a nevében is benne van a lényege: a gyomorból (gaster) az emésztésért felelős sav visszafolyik (reflux) a nyelőcsőbe (oesophagus). A szakemberek több vizsgálatot is elrendelhetnek. Régi, elterjedt módszer az úgynevezett nyelési röntgen. Ilyenkor a páciensnek egyfajta kontrasztanyagot, azaz báriumot kell elkortyolnia, miközben az átvilágító berendezés monitorán látható a folyadék útja, ezáltal feltérképezhető a nyelőcső állapota, illetve az, hogy vannak-e benne szűkületek, vagy fekélyek. Bevett, bár a modernebb eljárások mellett lassan háttérbe szoruló diagnosztikai módszer a manometria, azaz a nyelőcső nyomásvizsgálata is. Tulajdonképpen egy miniatűr szondát vezetnek le az orron át a nyelőcsőbe, a nyomásmérővel felszerelt eszközön pedig vizet áramoltatnak keresztül.

Ételek, melyek enyhítik arefluxtüneteit A savas reflux kellemetlen velejárója a gyomorégés, a hányinger, a gyomorsav maró érzése a torokban és a köhögés is. Ezeken a tüneteken enyhíthet vagy ronthat az étrendünk. Összeszedtük, melyek azok az ételek, amelyek könnyítik a reflux szimptómáit. Kattintson!

A szondát végül a nyelőcső, illetve a gyomrot és a nyelőcsövet összekötő gyomorszáj különböző szakaszain mozgatják, a nyomásmérő pedig rögzíti az adatokat. Létezik olyan módszer is, amely víz helyett elektromos jelek segítségével határozza meg a nyomásértékeket. Korszerű vizsgálatnak számít az endoszkópia, azaz a tápcsatorna tükrözése is. Ezt a kis kamerával ellátott eszközt is a nyelőcsőbe, majd a gyomorba vezetik, miközben egy képernyőre vetítik ki a látott képet. Az orvos így közvetlenül megtekintheti a torok, a gyomor és a nyálkahártya állapotát. Refluxbetegség esetében azonban nem a leghatékonyabb, hiszen egyes adatok szerint 10 betegből csak 3-at fedeznek fel. Sokkal eredményesebb az úgynevezett 24 órás PH-mérés, amelynél ugyancsak szondát használnak. Az eszköz egy egész napon át méri a páciens nyelőcsövében a kémhatást, azaz a savas értékeket. Segítségével 10 betegből legalább 6-ot biztonsággal tudnak diagnosztizálni az orvosok.

A reflux kezelése

A diagnózis felállítása után a szakemberek általában életmódváltást, illetve gyógyszeres kezelést javasolnak. Az egyébként recept nélkül is kapható famotidin tartalmú szerek szinte azonnal csökkentik a gyomorsav túltermelés okozta panaszokat és a gyomorégést. Az úgynevezett antacidák közömbösítik a gyomorsavat, de tudni kell róluk, hogy a hatásuk csak rövid ideig tart. A H2-receptor antagonista típusba tartozók gátolják a gyomor savtermelését. De léteznek szerek a tápcsatorna mozgásának javítására, és a nyelőcső záróizom szorosabb záródására is.

Amikor a reflux kísérő betegség

Rekeszsérvről akkor beszélünk, ha a gyomor egy része a mellkast és a hasüreget elválasztó rekeszizom fölé kerül. A kór egyik tünete maga a reflux, hiszen a gyomor elhelyezkedése miatt az emésztőnedvek mindig visszaáramlanak a nyelőcsőbe. És bár a panaszok ugyanúgy kezelhetők például savlekötőkkel, tartós megoldást csak a műtét jelent, amely során a gyomrot és a nyelőcső alsó részét visszahelyezik a hasüregbe. Az altatásban, laporoszkópos eljárással végzett operáció közepesen nagy beavatkozásnak számít, és körülbelül 1,5 -2 óráig tart.

A gyomorfekély

Gyomorfekély esetében az emésztőszerv felületét alkotó nyálkahártya annyira sérült a fokozott savas hatás miatt, hogy nagyobb folytonossági hiány keletkezett rajta. Méghozzá azért, mert vagy túl sok a termelődő gyomorsav, vagy túl gyenge a nyálkahártya védelme. Legtöbbször az úgynevezett Helicobacter pylori jelenléte áll a hátterében. Pontosabban a fekélybetegek 90-95 százalékánál kimutatható a fertőzés. Érdekes, hogy maga a baktérium a világ népességének 60-70 százalékában megtalálható-- anélkül, hogy bármilyen problémát okozna. Az orvosnál a vizsgálatok is a nyálkahártya állapotára, valamint a kórokozó jelenlétére irányulnak. Előbbi esetében az endoszkópos gyomortükrözés utóbbinál pedig az úgynevezett UBT-teszt a leggyakoribb módszer. De kiegészíthető a diagnosztikai eljárások sora nyálból vagy vérből végzett tesztekkel is. Ezek könnyűek és rendkívül gyorsak is, nagy hátrányuk azonban, hogy nem a beteg aktuális, hanem a fél-egy évvel korábbi állapotát mutatják.

Az evést követő gyomorégés sokaknak okoz problémát. Fotó: iStock
Az evést követő gyomorégés sokaknak okoz problémát. Fotó: iStock

A gyomorfekély kezelése

A recept nélkül is kapható savkötők szinte azonnal enyhítik a fájdalmat. Ezen kívül léteznek olyan szerek is, amelyek úgy védik a nyálkahártyát a savas hatástól, hogy egyfajta filmbevonatot képeznek a felületén. Használatosak úgynevezett prokinetikus szerek is, amelyek gyorsítják a gyomor kiürülését.

Így előzzük meg a gyomorégést

Agyő, zsír és fűszerek

Válasszuk a sovány húsokat, és kerüljük az erős fűszerezést is. Nem kedveznek a gyomorsav-termelődésnek az édességek sem, ezért inkább felejtsük el a csokoládét és a süteményeket is.

Jelszó: Gyakrabban kevesebbet

Inkább többször fogyasszunk kisebb adag ételt, mint egyszer egy nagyot. A teli gyomor ugyanis ellazítja a gyomorszáj záróizmait, ezért a gyomorsav könnyebben visszaáramlik a nyelőcsőbe.

Csak józanul

Felejtsük el az alkoholos tartalmú italokat. Ezek ugyanis ugyanúgy ellazítják a gyomorszájnál lévő záróizmokat, mint a teletömött has esetében, így utat engednek a gyomorsavnak a nyelőcső felé.

Ne füstölögjünk

Szokjunk le a dohányzásról (is), hiszen a nikotin tovább erősíti az gyomorégéshez hasonló tüneteket. Méghozzá úgy, hogy csökkenti a nyáltermelődést, pedig a szájüregben lévő, majd a nyelőcsövön át a gyomorba jutó nyál segít abban, hogy a záróizmokon keresztül feljutott gyomorsav visszafolyjon a helyére.

Éljen a karcsúság

Ne engedjünk teret a túlsúlynak. A kövér embereknél ugyanis háromszor nagyobb a bélrendszeri betegségek kialakulásának esélye, mint azoknál, akik figyelnek a testsúlyukra.

Használjuk a gravitációt

Azaz aludjunk párnán. Szakemberek szerint ugyanis ha 15-20 centiméteres magasságban van éjszaka a fejünk, a nyelőcsőben megjelenő gyomorsav gyorsabban visszaáramlik a gyomorba.

Ápol és eltakar

Válasszunk bő ruhákat a szoros darabok helyett. A szűk nadrágok és övek a hasunkra gyakorolt nyomás miatt ugyanis könnyen a nyelőcső irányába terelhetik a gyomorsavat.

Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a Quamatel Mini, a Richter Gedeon Nyrt terméke támogatta.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +16, +27 °C
Minimum: +12, +17 °C

Hazánkban kedden délelőtt általában erősen felhős lesz az ég, többfelé várható zápor, zivatar. Délután folytatódik a változóan, legtöbb helyen erősen felhős idő, és további záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A szél napközben eros északnyugati lesz. Hajnalban 12, 17 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 16, 27 fok között alakul. Késő este 11, 16 fok lesz. Kedden hidegfronti hatás érvényesül. Egész nap jelentkezhetnek panaszok, amik akár erősek is lehetnek. Görcsös fejfájás, izpm- és hasi görcsök léphetnek fel, romolhat a szívbetegek állapota. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok és a vérnyomás-ingadozás is. Zivatarokban romolhat az asztmások állapota. Csökken a hőérzet, alacsony lesz a komfortérzet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Eső