Míg legtöbben csak a mérlegre lépünk rá, hogy megnézzük, hány kilósak vagyunk, az orvosok ehelyett a testtömegindexre (BMI) hivatkoznak: ezt akkor kaphatjuk meg, ha elosztjuk kilogrammban mért testtömegünket méterben mért magasságunk négyzetével. Mi a baj vele?
Publikációjukban hat olyan ember szerepel, akiknek BMI-je egyformán 25,4, ezzel pedig a hivatalos értékelések szerint mindannyian túlsúlyosnak számítanak – jóllehet mindannyian 78 kilósak és 175 cm magasak. (A BMI szerint a 25 felettiek túlsúlyosnak, a 30 felettiek pedig elhízottnak számítanak.) A rendszer szerintük ott hibázik, hogy a különböző testformáknak is lehet ugyanakkora BMI-jük, mivel az izmok és a csont sűrűbb, mint a zsír - egyes embereknek pedig például sokkal több súly esik a lábára.
A BMI azonban csak a testsúlyt és a magasságot figyeli, így teljesen figyelmen kívül hagyja a súlyeloszlást, tehát a kondíciónkat vagy testünk formáját egyáltalán nem érinti. A kutatók szerint egy nagyon jó kondícióban lévő sportolót is lehet túlsúlyosnak vagy éppenséggel elhízottnak kategorizálni – ez a "félrekategorizálás" pedig egy rosszabb ön- vagy testképpel rendelkező embernek kifejezetten pusztító hatású lehet.
Ráadásul a BMI sokszor indikátornak sem használható jól: egy átlagos testtömegindexű emberrel a rendszer nem nagyon foglalkozik, de akiknek emellett terhelődik nagyobb tömeg a testére, az például indikátora lehet a cukorbetegségnek vagy szív- és érrendszeri panaszoknak is.
A BMI ráadásul az élsportolókat, távfutókat vagy rögbijátékosokat is ugyanolyan tömeg- és magasságkategóriák szerint értékeli, mint azokat, akik egyáltalán nem mozognak. Ez pedig ellentmond a manapság egyre gyakrabban hangoztatott véleménynek, ami szerint a testzsírszázalék és a test arányai és eloszlásai sokkal jobban árulkodnak egészségünkről, mint az, hogy hány kilót nyomunk.
Májusban pont ezzel kapcsolatban szólaltak fel a brit Oxford Brookes University kutatói: szerintük a BMI-nél testünk arányai sokkal jobban árulkodnak arról, hogy mi van egészségünkkel. A kutatók szerint fogjunk egy cérnát, ami olyan hosszú, mint amilyen magasak vagyunk, ezt hajtsuk félbe és nézzük meg, hogy ez átéri-e a derekunkat. Ha igen, és lötyög a szív- és érrendszeri problémák .
